Újrahasznosított adalékanyagú, perlitpor cementkiegészítő anyagú beton nyomó- és hajlító-húzó szilárdsági összefüggéseinek vizsgálata
A tanulmány olyan újrahasznosított adalékanyagú betonkeverékek szilárdsági jellemzőivel foglalkozik, amelyek kétféle perlitpor, mint cementkiegészítő anyag hozzáadásával készültek. A közönséges és a fenntartható betonok szilárdsági tulajdonságai gyakran nagymértékben eltérnek. Ezen eltérések eredhetnek a felhasznált anyagok minőségéből és mennyiségéből, illetve jelentős mértékben a halmaz-tömörségből. Az újrahasznosított adalékanyagok széles választékát használják beton készítéséhez, azonban alkalmazásuk egészen mostanáig főként a durva frakciók helyettesítésére korlátozódott. Az újrahasznosított adalékanyagok használata égető kérdés, ugyanis a természetes adalékanyag-lelőhelyek egyre inkább kiürülnek, ami komoly gazdasági, környezeti és műszaki következményeket vonhat maga után. A beton környezetszennyező hatásáért leginkább a cementgyártás felelős, ugyanis a gyártási folyamat nagy mennyiségű energia felhasználásával és szén-dioxid felszabadulásával jár.
Jelen kutatás a fent említett problémákra úgy kíván megoldást nyújtani, hogy egy újszerű, a halmaz-tömörség elvén alapuló keveréket alkot meg. A keverékben mind a durva, mind a finom frakciók eltérő arányban újrahasznosított betonzúzalékot tartalmaznak adalékanyagként, cementkiegészítő anyagként pedig kétféle perlitport. A kutatás célja, hogy feltérképezze a beton nyomószilárdsága és hajlító-húzószilárdsága közötti összefüggést, majd összevesse az eredményeket a szakirodalomban bemutatott modellekkel. A szilárdsági összefüggés fontos eszköz és jelentős lépcsőfok lenne a fenntartható betonok területén, amit mind a betontervezésnél, mind a gyártásnál lehetne eredményesen alkalmazni.
szerző
-
Boros Péter
Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
alapképzés (BA/BSc)
konzulensek
-
Dacic Amina
PhD student, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék -
Dr. Fenyvesi Olivér
adjunktus, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék
