Fraktálos hálózatok jellemzőinek adatvezérelt és modell alapú vizsgálata
Az elmúlt két évtizedben a tudományos világ kiemelkedő érdeklődést mutatott a komplex hálózatok, és azok különböző tulajdonságai, így a fraktálosságuk iránt is. A geometriai fraktálokhoz hasonlóan, hálózatok fraktálosságát is az úgynevezett dobozszámláló (box-covering) módszerrel definiálhatjuk. Egy hálózatot fraktálosnak nevezünk, ha a lefedéséhez szükséges dobozok minimális száma és a dobozok mérete közti kapcsolat hatványeloszlást követ. Az elmúlt években számos hálózati tulajdonságot kapcsolatba hoztak már a fraktálossággal, mint például a diszasszortativitást, csomópontok közötti közvetlen és hosszú távú taszítást, vagy az élek kis központiságát. Azonban ezen állítások univerzalitása gyakran megkérdőjelezhető.
Különböző kutatások megmutatták, hogy a fraktálos hálózatok olyan fontos tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a külső támadások elleni robosztusság, így különösen nagy szükség van arra, hogy felfedjük azokat a mögöttes mechanizmusokat, amik a fraktálosságot eredményezik. A fő célunk ebben a munkában, hogy jobb betekintést nyerjünk a komplex hálózatok fraktálos tulajdonságának eredetébe. Ennek érdekében áttekintést adunk a témában eddig született eredményekről, valamint az említett kapcsolatok érvényességét négy fraktálos modell és nagy számú valós hálózat alapján széleskörűen vizsgáljuk. A célunk, hogy tisztázzuk melyek azok a tulajdonságok, amelyek univerzálisan jellemeznek minden fraktálos hálózatot, és melyek jelenléte csak a véletlen eredménye.
szerző
-
Zakar-Polyák Enikő
Matematikus mesterképzési szak (MSc)
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Molontay Roland
Egyetemi docens, Sztochasztika Tanszék -
Dr. Nagy Marcell
Tudományos munkatárs, Sztochasztika Tanszék
