Felhőalapú mobilitáskezelés szolgáltatás-menedzsmentjének megvalósítása az ONAP orkesztrációs platform zárt láncú szabályozókörének felhasználásával
A felhasználói igények megváltozása miatt szignifikánsan megnövekedett hálózati forgalom óriási kihívások elé állítja a mobil telekommunikációs szolgáltatókat. A probléma oka nem csak az adatforgalom mértékének ugrásszerű növekedéséből, hanem a felhasználók által elvárt minőség folyamatos garantálásából is fakad. Az újonnan kialakuló felhasználói igények az évek során elvezettek a különböző hálózati funkciók virtualizálásához (Network Function Virtualization) [1] és a hardver erőforrások minél hatékonyabb felhasználásához. A technológia fejlődése és az ezzel együtt egyre növekvő felhasználói mobilitás [2] implikálta a felhőalapú (cloud-native), virtualizálható mobilitáskezelés megvalósítását is. A felhőalapú implementációnak nem csak gazdasági előnyei vannak, hanem az így kapott rendszer egy zárt láncú szabályozókör segítségével hatékonyan menedzselhetővé is válik, amely által a szolgáltatás folyamatosan, az elvárt minőségben biztosítható lesz. A zárt láncú szabályozókör az orkesztráció alapvető eszköze, amely a futó rendszerről információkat gyűjt és továbbítja azokat különféle adatfeldolgozó és adatelemző mechanizmusok irányába, majd képes a rendszer működésébe, annak hatékonyabb működtetése érdekében beavatkozni. A TDK dolgozatom során egy már meglévő, IP szintű mobilitáskezelést támogató Mobile IPv6 Home Agent (MIPv6 HA) [3] szolgáltatás-menedzsmentjét valósítom meg az ONAP (Open Network Automation Platform) platformot [4] felhasználva. Az ONAP egy nyílt-forráskódú rendszer, amely zárt láncú szabályozókörökön keresztül tesz lehetővé különböző automatizációhoz és menedzsmenthez kapcsolódó operációkat. Dolgozatomban bemutatom az IP-szintű mobilitáskezelési protokollokat és ezek hasznosíthatóságát felhőalapú környezetekben. Feltérképezem a zárt láncú orkesztrálás és a MIPv6 HA szolgáltatás együttműködési lehetőségeit, majd egy konkrét szabályozókör megvalósításával bemutatom, hogy mekkora potenciál rejlik a cloud-native alapú megoldásokban. Valós implementációra támaszkodó, szolgáltatói szintű felhőinfrastruktúrát megvalósító tesztrendszeren végzett méréseimmel bizonyítom, hogy ezen innovatív megközelítés alkalmazásával egy hatékonyabban és megbízhatóbban üzemeltethető mobilitáskezelési hálózati architektúra alakítható ki, úgy, hogy közben nincs szükség drága, dedikált céleszközök vásárlására a megoldás működtetéséhez. Az általam javasolt megoldás előnyeire az 5G hálózatok és evolúciós utódjaik egyaránt támaszkodhatnak a felhasználóik IP szintű mobilitáskezelésének skálázható biztosításához.
Hivatkozások:
[1] R. Mijumbi, J. Serrat, J. Gorricho, N. Bouten, F. De Turck and R. Boutaba, „Network Function Virtualization: State-of-the-Art and Research Challenges,” in IEEE Communications Surveys & Tutorials, vol. 18, no. 1, pp. 236-262, Firstquarter 2016
[2] Ericsson Mobility Report, 2021, https://www.ericsson.com/4a03c2/assets/local/mobility-report/documents/2021/june-2021-ericsson-mobility-report.pdf
[3] C. Perkins, D. Johnson, J. Arkko, „Mobility Support in IPv6”, 2011, https://datatracker.ietf.org/doc/html/rfc6275
[4] Open Network Automation Platform, Official website: https://www.onap.org/
szerző
-
Lami Edina
Mérnök informatikus szak, mesterképzés
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Leiter Ákos
Óraadó, Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék -
Dr. Bokor László
egyetemi docens, Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék
