Regisztráció és bejelentkezés

Budapest nyugati agglomerációs ingázásának kiváltása villamos autókkal

A témaválasztást két, napjainkban aktuális és meghatározó probléma megléte motiválja. A villamos autók és a hagyományos, belső égésű motorral szerelt autók versenye továbbra is folyik. A legújabb tanulmányok szerint a villamos autóról még nem jelenthető ki, hogy hagyományos társánál kisebb környezeti terhelést okozna, köszönhetően a jelenlegi, még jelentős mértékben fosszilis alapú energiatermelésnek. Ugyanakkor számításba véve a villamosenergia-termelés tervezett átalakítását, a dekarbonizációs törekvéseket, az egyre inkább meghatározóvá váló megújuló részarányt, valamint a villamos autók városi használatának már jelenleg is világos pozitívumait, kézenfekvőnek látszik, hogy a főváros jelene és jövője szempontjából a villamos autók kulcsszerepet tölthetnek be.

A másik, Budapestet érintő kérdés az ingázás. Az elmúlt évek statisztikája szerint egyre több, a fővárosban munkát vállaló költözik a budapesti agglomerációba, akár vidékről, akár magából a fővárosból, s válik ezzel napi ingázóvá. A budapesti autósforgalom jelentős részét ezen munkavállalók alkotják, ami a jelenlegi városfejlesztésekkel (melyek zöldebb, élhetőbb várost céloznak meg) szembemenő tendencia. A már bejelentett közigazgatási fejlesztések mellett jelentős előrelépés lehet a villamos autók használatának elterjedése azon ingázók körében, akik továbbra is autóval képzelik el a jövőbeli közlekedésüket.

Dolgozatom első pontjában a külföldi szakirodalom és tapasztalatok alapján szocio-ökonómiai szempontokra építve megvizsgálom a már villamos autót használók közös tulajdonságait, majd ezeket adaptálva azonosítom a hazai „early adopter” felhasználói csoportot. Ezután megvizsgálom az agglomeráció és főváros közti ingázás jellemzőit, majd ezeket összevetve a kapott profillal a kiválasztott agglomerációs régiót elemzem. Végül megvizsgálom, hogy mekkora többlet villamosenergia-igényt jelentene az „early adopter” célcsoport villamos autóra váltásának hatására megjelenő töltési igény. Ezt két különböző forgatókönyv alapján is megvizsgálom: az első szerint az ingázók a munkahelyen, tehát Budapest valamelyik kerületében töltik autóikat, míg a második esetben a felhasználók otthon töltenek, a kiválasztott agglomerációban.

szerző

  • Ludman Levente
    Villamosmérnöki szak, alapképzés
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Hartmann Bálint
    Egyetemi docens, Villamos Energetika Tanszék

helyezés

III. helyezett