Vad aestivum fajták és fajtajelöltek rost- és rövid láncú szénhidrát-összetételének összehasonlító vizsgálata
A búzanemesítés és -termesztés során a 20. század végére a terméshozam és a technológiai tulajdonságok mellett egyre nagyobb figyelmet kaptak a táplálkozástani szempontok, így például a bioaktív összetevők és a rostok mennyisége és minősége a gabonákban. Az elmúlt évtizedekben a táplálkozástani szempontból előnyösebb gabonák iránti igény jelentősen megnövekedett. Az új fajták célzott nemesítése mellett fontossá vált a búzafajok biológiai potenciáljának részletesebb feltárása, az eddig modern vizsgálati módszerekkel kevésbé vagy egyáltalán nem jellemzett régebbi, „ősi” genomtípusok, fajták átfogó vizsgálata, ezen belül és táplálkozástani szempontból fontos összetétel meghatározása is.
Munkám során martonvásári Agrártudományi Kutatóközpontból származó vad aestivum fajtákkal dolgoztam. Mintáim nagy része Triticum aestivum ssp. compactum volt, de egy T. aestivum ssp. macha és egy T. aestivum ssp. sphaerococcum mintát is vizsgáltam. Mivel ezekre a fajtákra irodalmi adat gyakorlatilag nem lelhető fel, munkám célja és legfontosabb újdonsága a mintákban az élelmi rostalkotó arabinoxilánok, a rövid láncú szénhidrátok, ezen belül a fermentálható oligo-, di- és monoszacharidok, poliolok (FODMAP) mennyiségi jellemzése, változékonyságuk vizsgálata, valamint tönkölybúza és modern fajtákkal történő összehasonlítása. A szénhidrát monomereket folyadékkromatográfiás módszerrel, az arabinoxilán-tartalmat gázkromatográfiás módszerrel határoztam meg.
Eredményeim alapján megállapítható, hogy a vad aestivum fajták és vonalak arabinoxilán-tartalma között jelentősebb eltérés figyelhető meg, a kapott értékek jellemzően a vizsgált tönkölybúza és közönséges búza fajták között helyezkednek el. A vad aestivumok rövid láncú szénhidrát-összetétele viszont nagyobb mértékben eltér a vizsgált tönköly- és kenyérbúzától. Bár eredményeim általánosításához több helyszínről, évjáratból származó minta vizsgálatára van szükség, siker esetén az eltérést mutató vad fajták felhasználhatók lesznek tápértéket növelő nemesítő programokban.
Munkám kapcsolódik az OTKA 135211 és a TKP2021 pályázati program, valamint a BME-EGA-02 és a BME TKP-BIO 2020 projekt célkitűzéseinek a megvalósításához.
szerző
-
Szajkó Milda Blanka
Biomérnöki alapképzési szak, nappali BSC
alapképzés (BA/BSc)
konzulensek
-
Juhászné Szentmiklóssy Marietta Klaudia
doktorandusz, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék -
Dr. Tömösközi Sándor
docens, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
