Regisztráció és bejelentkezés

Tönkölybúza (Triticum spelta) és egyéb régi búza genotípusok összetételének és technológiai tulajdonságainak jellemzése és összehasonlító vizsgálata modern búzafajtákkal (Triticum aestivum)

A különféle gabonák, mint például a búza, évezredek óta alapvető élelmiszer alapanyagnak

számítanak. Legnagyobb mennyiségben termesztett fajai a közönséges búza vagy kenyérbúza

(Triticum aestivum) és a durumbúza (Triticum durum). Emellett egyre nagyobb figyelem irányul az

„ősi” búzafajokra, mint például a tönkölybúza (Triticum spelta L.). Számos, sok esetben felületesnek,

marketing jellegűnek tekinthető állítást fogalmaznak meg a régi búzák táplálkozástani értékével és

technológiai tulajdonságaival kapcsolatosan. Azonban ezek tudományos mélységű igazolása hiányos.

A Gabonatudományi és Élelmiszerminőség Kutatócsoport, valamint a martonvásári Agrártudományi

Kutatóközpont közös kutatást indított ennek a területnek a feltérképezésére. Ennek a projektnek egy

részét képezi kutatómunkánk, melynek fő célja, hogy összetételi és technológiai vizsgálatok

segítségével összehasonlítsuk ősi búzafajok (Triticum spelta L., Triticum petropavlovskyi) és alfajok

(Triticum aestivum subsp. compactum/macha/sphaerococcum), valamint a modern közönséges búza

(Triticum aestivum subsp. aestivum) nemesítési vonalainak és fajtáinak jellemzőit, vizsgáljuk azok

változékonyságát és azonosítsuk a termesztésben és a nemesítésben esetlegesen előnyt jelentő

tulajdonságokat.

A célkitűzés megvalósításához a rendelkezésünkre álló, martonvásári fajtafenntartásból és

nemesítésből származó nagyszámú régi búza fajok/alfajok és közönséges búza fehér liszt mintákból

reológiai (amilolitikus állapot, viszkózus tulajdonságok) vizsgálatokat, teljes őrleményeikből a rost

összetétel (ß-glükán tartalom) jellemzését végeztük. Az esésszám értékekben számottevő különbség

nem mutatkozott, a viszkózus tulajdonságok eredményei alapján nagy változékonyság látható fajon

belül az egyes minták között. Mindezt az adatokon elvégzett klaszteranalízis is alátámasztotta. A ß-

glükán tartalom vizsgálata során a közönséges búza minták között eltérések mutatkoztak, azonban

átlagértékeik alig tértek el a tönköly és egyéb ősbúza mintákkal végzett mérések eredményeitől.

Összességében elmondható, hogy a mintákat nagy változékonyság jellemzi, azonban általános

megállapításokhoz ismernünk kell a genetikai változékonyságon kívül a minták stabilitását és pontos

termesztési körülményeit is. Ahhoz, hogy egy átfogó képet kapjunk a téma kapcsán, a projekt keretein

belül éppen folyamatban lévő további kutatások eredményeire is szükség van, melyek elvégeztével

bővebb információhalmaz fogja kiegészíteni a munkánkat.

A kutatómunkát „A tönkölybúzában rejlő genetikai, összetételi és feldolgozóipari lehetőségek

feltárása” című OTKA 135211 pályázat támogatta. A bemutatott kutatás kapcsolódik az Innovációs és

Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból támogatott TKP2021

pályázati program, BME-EGA-02 számú projekt szakmai célkitűzéseinek megvalósításához.

szerzők

  • Csák Anna
    Biomérnöki alapképzési szak, nappali BSC
    alapképzés (BA/BSc)
  • Pisch Barnabás
    Biomérnöki alapképzési szak, nappali BSC
    alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

  • Dr. Tömösközi Sándor
    docens, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
  • Dr. Németh Renáta
    Egyetemi adjunktus, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
  • Jaksics Edina
    PhD hallgató, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

helyezés

Jutalom