Tönkölybúza (Triticum spelta) és egyéb régi búza genotípusok összetételének és technológiai tulajdonságainak jellemzése és összehasonlító vizsgálata modern búzafajtákkal (Triticum aestivum)
A különféle gabonák, mint például a búza, évezredek óta alapvető élelmiszer alapanyagnak
számítanak. Legnagyobb mennyiségben termesztett fajai a közönséges búza vagy kenyérbúza
(Triticum aestivum) és a durumbúza (Triticum durum). Emellett egyre nagyobb figyelem irányul az
„ősi” búzafajokra, mint például a tönkölybúza (Triticum spelta L.). Számos, sok esetben felületesnek,
marketing jellegűnek tekinthető állítást fogalmaznak meg a régi búzák táplálkozástani értékével és
technológiai tulajdonságaival kapcsolatosan. Azonban ezek tudományos mélységű igazolása hiányos.
A Gabonatudományi és Élelmiszerminőség Kutatócsoport, valamint a martonvásári Agrártudományi
Kutatóközpont közös kutatást indított ennek a területnek a feltérképezésére. Ennek a projektnek egy
részét képezi kutatómunkánk, melynek fő célja, hogy összetételi és technológiai vizsgálatok
segítségével összehasonlítsuk ősi búzafajok (Triticum spelta L., Triticum petropavlovskyi) és alfajok
(Triticum aestivum subsp. compactum/macha/sphaerococcum), valamint a modern közönséges búza
(Triticum aestivum subsp. aestivum) nemesítési vonalainak és fajtáinak jellemzőit, vizsgáljuk azok
változékonyságát és azonosítsuk a termesztésben és a nemesítésben esetlegesen előnyt jelentő
tulajdonságokat.
A célkitűzés megvalósításához a rendelkezésünkre álló, martonvásári fajtafenntartásból és
nemesítésből származó nagyszámú régi búza fajok/alfajok és közönséges búza fehér liszt mintákból
reológiai (amilolitikus állapot, viszkózus tulajdonságok) vizsgálatokat, teljes őrleményeikből a rost
összetétel (ß-glükán tartalom) jellemzését végeztük. Az esésszám értékekben számottevő különbség
nem mutatkozott, a viszkózus tulajdonságok eredményei alapján nagy változékonyság látható fajon
belül az egyes minták között. Mindezt az adatokon elvégzett klaszteranalízis is alátámasztotta. A ß-
glükán tartalom vizsgálata során a közönséges búza minták között eltérések mutatkoztak, azonban
átlagértékeik alig tértek el a tönköly és egyéb ősbúza mintákkal végzett mérések eredményeitől.
Összességében elmondható, hogy a mintákat nagy változékonyság jellemzi, azonban általános
megállapításokhoz ismernünk kell a genetikai változékonyságon kívül a minták stabilitását és pontos
termesztési körülményeit is. Ahhoz, hogy egy átfogó képet kapjunk a téma kapcsán, a projekt keretein
belül éppen folyamatban lévő további kutatások eredményeire is szükség van, melyek elvégeztével
bővebb információhalmaz fogja kiegészíteni a munkánkat.
A kutatómunkát „A tönkölybúzában rejlő genetikai, összetételi és feldolgozóipari lehetőségek
feltárása” című OTKA 135211 pályázat támogatta. A bemutatott kutatás kapcsolódik az Innovációs és
Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból támogatott TKP2021
pályázati program, BME-EGA-02 számú projekt szakmai célkitűzéseinek megvalósításához.
szerzők
-
Csák Anna
Biomérnöki alapképzési szak, nappali BSC
alapképzés (BA/BSc) -
Pisch Barnabás
Biomérnöki alapképzési szak, nappali BSC
alapképzés (BA/BSc)
konzulensek
-
Dr. Tömösközi Sándor
docens, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék -
Dr. Németh Renáta
Egyetemi adjunktus, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék -
Jaksics Edina
PhD hallgató, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék