Organikus és konvencionális körülmények között termesztett búzák részletes vizsgálata
Európában a közönséges búza (Triticum aestivum L.) a legelterjedtebb élelmezésre felhasznált gabonafaj. Azonban egyre nagyobb figyelem fordul azokra a gabonákra, melyek több egészségtámogató összetevőt tartalmazhatnak és amik potenciálisan kevesebb vegyszerrel kezelve termeszthetők, úgy mint a tönkölybúza (Triticum spelta L.). Azonban a tönkölybúzára vonatkozóan számos, tudományosan nem, vagy csak részben igazolt állítás fogalmazódott meg. Emellett kevés kísérletileg bizonyított információ érhető el a környezetbarát termesztési módszerekkel való előállításának alkalmasságáról. A BME Gabonatudományi és Élelmiszerminőség Kutatócsoport és a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont közösen indított kutatásához kapcsolódó dolgozatom fő célja a termesztési körülmény vizsgálata a tönkölybúza, a közönséges búza és ezek keresztezéseiből előállított kísérleti vonalak egyes tulajdonságaira. Ehhez organikus és modern agrotechnika alkalmazásával termesztett 8 tönkölybúzát, 5 közönséges búzát és 11 kísérleti vonalat vizsgáltam. A rostok közül a β-glükán (enzimes módszer) és az arabinoxilán (gázkromatográfiás módszer) tartalmat vizsgáltam, továbbá a reológiai tulajdonságok közül az esésszámot (ejtőtestet viszkoziméter) és a komplex viszkozitást (gyors viszkoanalizátor-RVA) jellemeztem. A különbségek jellemzésére statisztikai módszereket alkalmaztam. Eredményeimből megállapítható, hogy a rostok mennyisége az irodalomban leírtaknak megfeleltethető a búza fajok esetében, értékeik pedig összemérhetők. A fajokon belül a fajták között nagy különbségek nincsenek, azonban a keresztezési vonalak sokkal változatosabb képet mutatnak, néhol kiemelkedő mennyiséggel. A reológiai tulajdonságokban jobban különválasztható a két faj, és jellemzően a tönkölybúza viszkozitása az alacsonyabb. A kísérleti vonalak szintén nagyobb változatosságot mutatnak és általában értékeik a két búza faj között helyezkednek el. A termesztési mód hatását vizsgálva megállapítottam, hogy a vizsgált paraméterekben nincs jelentős különbség a konvencionális és organikus termesztéssel előállított búzák között. A legnagyobb különbség a két termesztés között az esésszám értékeknél figyelhető meg. Összességében eredményeim alapján a fajok és fajták közötti különbség nagyobb mértékű, mint a termesztési mód hatása. A vizsgált paramétereket azonban nem csak a különböző fajok/fajták/vonalak között érdemes vizsgálni, hanem különböző évjáratokon is, ami a munkám elsődleges továbblépését jelenti. A kutatómunkát a 135211 számú OTKA pályázat támogatta, emellett kapcsolódik a TKP 2021 pályázati program, BME-EGA-02 és a BME TKP-BIO 2020 projekt célkitűzéseinek megvalósításához.
szerző
-
Szilágyi Virág Róza
Biomérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Schall Eszter
egyetemi adjunktus, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék -
Dr. Tömösközi Sándor
docens, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
