Beállítási pontosság vizsgálata emlőtumoros betegeknél képvezérelt sugárterápia esetén
Emlőtumorral diagnosztizált betegek esetén kétféle sebészeti eljárás létezik a daganat stádiumától függően. Ha a tumor már előrehaladott állapotban van masztektómiát végeznek, azaz a teljes emlőállományt eltávolítják. A másik lehetőség az emlőmegtartó műtét, amit általában sugárterápiás kezelés követ a visszamaradott rákos sejtek elpusztítása céljából. Az utóbbi időben egyre több klinikai vizsgálat zajlik az akcelerált parciális emlőbesugárzás (APERT) terén. A módszer lényege, hogy a rövid kezelés során (5 nap) nagyobb frakciódózisokat adnak le (napi kétszer 4,1 Gy) a biztonsági margóval körülvett tumorágyra. A megnövelt dózisok miatt fontos, hogy a besugarazandó céltérfogat minél kisebb legyen. Képvezérelt sugárterápia segítségével az elmozdulások miatti CTV – PTV biztonsági margót csökkenteni lehet.
Az Országos Onkológiai Intézetben 2011 óta alkalmazzák ezt a képvezérlési technikát APERT esetén, melynek lényege, hogy minden egyes kezelés előtt kilovoltos spirál CT-vel ellenőrzik a beteg helyzetét a kezelőasztalon. A képregisztrációt követően korrigálják az asztal pozícióját, így a céltérfogat pontosabban lokalizálható, és kisebb biztonsági margók használata válik lehetővé. Ez a képvezérelt sugárterápia (IGRT) egyik módszere.
A dolgozat célja volt megvizsgálni tizenöt beteg esetében a kezelés során fellépő pontatlanságokat és a tumorágy dózisellátottságát. Az emlőmegtartó műtét során a tumorágy határaira titán klipeket ültetnek az emlőbe. A sebészeti klipek egyértelműen jelölik a tumorágy pozícióját. Ezek a klipek jól láthatóak a CT-képeken, így az egyes képsorozatokat könnyen össze lehet hasonlítani és az elmozdulásokat korrigálni. Minden páciens esetén a frakciók előtt kilenc verifikációs CT-képkészlet készült, melyeket a Philips Pinnacle3 v8.0m tervezőrendszer segítségével a tervezési képkészlethez regisztráltuk, így szimulálva a besugárzás során fennálló pozíciót. Leolvasva az egyes klipek pozíciója közötti eltéréseket, meghatározhatók a betegenkénti szisztematikus és random hibák. Ezen értékek alapján a van Herk képlet segítségével megkaphatjuk a megfelelő lefedettséget jelentő biztonsági margókat.
Szimuláltuk a tervezőrendszerben 15 beteg 9db valós kezelési pozícióját, majd leolvastuk az egyes klipek koordinátáit az egyes frakciók esetében, a tervezési CT-hez viszonyítva. Az így kapott elmozdulásokból, melyek a tumorágy elmozdulásával megfeleltethetők, kiszámoltuk a szisztematikus hibákat; laterális, vertikális és longitudinális irányban 2 mm, 3 mm és 4 mm-es értéket kaptunk. Random hibára rendre 2 mm, 3 mm és 3 mm-es értéket számoltunk. Ezen értékek alapján az alkalmazandó biztonsági margók 7 mm, 8 mm és 12 mm. A kapott nagyobb elmozdulások ellenére is a klipek dózislefedettsége kielégítő volt.
A képvezérelt sugárterápia nagyban hozzájárul a céltérfogat pontosabb lokalizálásához, ezáltal lehetővé téve a biztonsági margók, és így a céltérfogat csökkentését, ami növeli az ép szövetek hatékonyabb védelmét. Minden egyes képvezérlési technika és módszer esetén külön kell meghatározni az alkalmazható margókat. A dolgozat eredményei alapján kiderült, hogy a céltérfogat ellátottsága ugyan megfelelő, de a kezelés biztonságának fokozása érdekében szükség van a fektetési rendszer és a képvezérlési technika további javítására.
szerző
-
Tatai-Szabó Dóra
fizika
nappali
konzulensek
-
Dr. Stelczer Gábor
Klinikai sugárfizikus, Országos Onkológiai Intézet (külső) -
Dr. Pesznyák Csilla
egyetemi docens, Nukleáris Technika Tanszék
