Nyalábemissziós spektroszkópia
A modern világ egyik legfontosabb megoldatlan problémája a tiszta, megbízható
és megújuló energiaforrások keresése. Erre, szinte a probléma első felvetődése
óta az egyik legbíztatóbb megoldás a magfúzió energiatermelésre való
hasznosítása volt. Ennek az opciónak viszont rengeteg technikai nehézsége van,
hiszen a fúziós reakció fenntartása 150 millió °C-os hőmérsékletű, plazma állapotú
üzemanyagot igényel és a magas hőmérséklet következtében, az említett
plazma tulajdonságainak és viselkedésének megfigyelése komplex technikai meg-
oldásokat igényel.
A nyaláb emissziós spektroszkópia (BES) egy lehetséges módszer a plazma
vizsgálatára, ami információt szolgáltat a plazma sűrűségi eloszlásáról, illetve
annak fluktuációról.[1] Ez olyan módon érhető el, hogy egy, egy vegyértékelektronnal
rendelkező, semleges atom-nyalábot lövünk a plazmába, amely azon való
áthaladása során fotonokat bocsájt ki az ionizációval és gerjesztődéssel járó
ütközések következtében. A cél az, hogy az így keletkezett emisszió detektálásával
információt szerezzünk a plazma sűrűségeloszlásáról. Ennek érdekében viszont
szükséges, hogy a szenzorokon érzékelt fény intenzitása és a plazma sűrűség köz-
ti összefüggést részletesen feltérképezzük.
Erre a célra, létrejött a RENATE BES modellező programcsomag [2], amely
egy ráta egyenlet rendszeren keresztül oldja meg az ütközési sugárzási modelljét
amely megadja a nyaláb menti emisszió eloszlást a plazma adott sűrűsége és
hőmérséklete mellett. Továbbá egy optikai modult is tartalmaz, amely meghatározza,
hogy ennek az emissziónak mekkora hányada kerül az egyes detektorok felületére.
A RENATE modellező program segítségével megvizsgáltam a plazma
sűrűségfluktuációk és a detektálható fényfluktuációk közti összefüggéseket.
Ennek érdekében készítettem egy programot, ami plazma profilokra ültet,
változtatható paraméterű fluktuációkat, majd a RENATE segítségével meghatározza
az egyes fluktuációk által indukált változást a szimulált fényválasz függvényben.
A fluktuáció válasz számolás segítségével megvizsgáltam a sűrűség-fényválasz
összefüggés linearitásának határait, illetve a mérési módszer hőmérséklet
fluktuációkra való érzékenységét. Megfigyeltem emellett még, hogy a BES során
felhasznált atomok minőségi különbségei milyen hatással vannak a kapott
válaszfüggvény tulajdonságaira.
Hivatkozások:
[1] D. M. Thomas et al. Fusion Sci. Technol. 53 487-527(2008)
[2] D. Guszejnov et al. Rev. Sci. Instrum. 83 113501 (2012)
szerző
-
Nagy Gergely Bálint
Fizika alapszak (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Asztalos Örs
Doktorandusz, Nukleáris Technika Tanszék