A VERONA 7.0 üzembehelyezést megelőző vizsgálata
Az MTA EK (korábban KFKI AEKI) által fejlesztett VERONA zónaellenőrző rendszer több évtizede a Paksi Atomerőmű szerves részét képezi. 2013-ban az erőmű úgy döntött, hogy 12 hónapról, 15 hónapos kampány hosszra térnek át. A hosszabb üzemelési ciklusok kiszolgálására új típusú fűtőelemet terveztek. Az új fűtőelemekhez bevezetésével szükségessé vált a VERONA zónamonitorozó rendszer reaktorfizikai számításainak felújítása is. A fejlesztések során bebizonyosodott, hogy a reaktorfizikai számításokat kiszolgáló hardverelemek, valamint a számításokat támogató szoftverelemek között is több helyen módosításra van szükség, ezért az erőmű a teljes rendszer modernizációja mellett döntött.
A nukleáris iparra jellemzően, a VERONA esetében is kiemelten fontos szerepet tölt be a biztonság. A modernizált rendszer beüzemelését megelőzően több teszten is sikeresen kell, hogy szerepeljen. Ezen tesztek érintik a reaktorfizikai számítások helyességének ellenőrzését, adatbázis kezelés vizsgálatát, szoftver modulok működésének helyességét, valamint az egyes hardverelemek kommunikációjának vizsgálatát.
Fontos megjegyeznünk, hogy a rendszer működése során előfordulhat, hogy tranziens jeleket kap, vagy keletkezhet ideiglenesen hardveres hiba is. Ilyen esetekben a rendszernek fel kell ismernie a rendellenes működést, valamint az operátoroknak, a hiba ellenére is, hiteles adatokat kell megjelenítenie.
Dolgozatom során a rekonstruált VERONA hardver és szoftver architektúrájának bemutatását követően a fent vázolt beüzemelést megelőző tesztek elvégzése során tapasztaltakat mutatom be, kitérve a szimulátor mellé tervezett VERONA-S sajátos működésére, és ennek következtében annak eltérő teszteljárására.
szerző
-
Vécsi István Áron
Fizikus mesterképzési szak (MSc)
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Dr. Házi Gábor
Tudományos tanácsadó, MTA EK (külső) -
Dr. Pór Gábor
egyetemi docens, Nukleáris Technika Tanszék