Út a járvány okozta válságból egy fenntartható energiagazdálkodásba
A XXI. századi társadalomban a villamos energia egy nélkülözhetetlen energiahordozóvá vált, szinte minden körülöttünk lévő eszköz villamos energia felhasználásával működik, valamint már a legtöbb mindennapi tevékenységünk elvégzése is villamos energiához kötődik. Magyarország éves villamosenergia-felhasználása is évről-évre növekedett a 2008 2009-es gazdasági válság óta egészen 2020-ig, amikor a koronavírus járvány okozta gazdasági válság következményeként radikális gazdasági visszaesést és áramfelhasználás-csökkenést figyelhetünk meg, és előreláthatólag a 2020. évben kevesebb villamos energiát fogunk fogyasztani, mint a megelőző években. A koronavírus okozta helyzet miatt újra kell gondolnunk a hosszútávú energiapolitikát, különösen a villamosenergia-rendszert szorosan érintő részeket, ugyanis a járvány rámutatott arra, hogy a mostani társadalmunk nemcsak nagyban függ a villamos energiától, hanem a villamosenergia-ellátás zökkenőmentes folyamatától is (pl. online oktatás, alap infrastruktúra, kórházak, lélegeztető gépek, stb. ...). Ennek megfelelően minden ország alapvető érdeke, hogy olyan célokat tűzzön ki a saját villamosenergia-rendszere elé, hogy az mind környezeti, ellátásbiztonsági, mind pedig gazdasági szempontból fenntartható legyen.
Munkám során feltérképezem a koronavírus járvány hatását a magyar villamosenergia-rendszerre. A 2020. év első három negyedévének fogyasztási adatai alapján meghatározok egy várható értéket a 2030. év villamosenergia-fogyasztására, felhasználva a rendelkezésre álló energiapolitikai dokumentumokat [1, 2]. Kiválasztok néhány meghatározó szcenáriót, amelyekre részletes modellelemzést végzek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség „Energy Scenario Simulation Tool” (ESST) [3] elnevezésű szimulációs programjával. A szoftverben kapott eredményeket elemzem abból a szempontból, hogy milyen energiamix lenne a leghatékonyabb, a legbiztonságosabb, a legmegbízhatóbb, valamint fenntarthatósági szempontból a legoptimálisabb annak fényében, hogy Magyarország el tudja érni a klímavédelmi céljait, az ellátásbiztonsági és a gazdasági szempontokat is figyelembe véve.
Irodalom:
[1] Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Nemzeti Energiastratégia 2030 (2012)
[2] Innovációs és Technológia Minisztérium: Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig (2020. január)
[3] International Atomic Energy Agency: Energy Scenario Simulation Tool (ESST) User and Methodology Manual – Draft May (2020)
szerző
-
Biró Bence
Energetikai mérnöki alapszak (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Aszódi Attila
egyetemi tanár, Atomenergetika Tanszék