Hogyan építsünk rádiótávcsövet házilag?
A nappali és éjszakai égbolt látványához teljesen hozzászoktunk. Azonban tudjuk, hogy a Földre nem csak a látható tartományban érkezik sugárzás, hanem egyéb, például rádiófrekvenciás tartományokban is igen sok érdekességet mutat az ég. Emellett az éjszakai égboltot nem tudjuk teljesen jól megfigyelni a fényszennyezés miatt. Erre a problémára nyújt megoldást a rádiócsillagászat. Segítségével ugyanis még a felhőkön is átlátunk. Nem meglepő, hogy az utóbbi években jelentősen fellendült a csillagászatnak ezen ága. Átlagemberek számára is érdekes lehet, hiszen a kíváncsiság miatt szeretnénk tudni, hogy mit rejt az ég a látható tartományon kívül.
A dolgozatomban azt vizsgálom, hogy házilag, minimális költségvetéssel lehetséges-e rádiótávcsövet készíteni, és ezzel csillagászati megfigyeléseket végezni. A rádiótávcsövem egy kereskedelemben kapható műhold antennából és a hozzá tartozó érzékeny vevőegységből áll (LNB). Láttam műholdakat, tesztelhetővé vált a rendszerem érzékenysége, illetve a meleg fal, hideg égbolt méréseiből sikerült pontosan meghatározni az úgynevezett vevő zajhőmérsékletet. A házilag épített rádiótávcsöveinkkel meg tudjuk mérni a beérkező rádióhullámokat, melyek 10-11 GHz-esek, amit az LNB átalakit 0,95-1,95 GHz-re.
Hőmérőként is használható egy rádiótávcső, mivel meg lehet mérni a szomszédos falakat, majd összehasonlítani egy igazi hőmérő adataival. A saját rendszerünk zajhőmérsékletét is sikerült meghatároznunk környezetünk hőmérsékletéből, ez körülbelül 108 Kelvin.
A nappali égbolt számos érdekességet tartalmaz - ilyenek például a műholdak. Mindenki számára fontosak, nélkülük szinte el sem tudnánk képzelni életünket. A GPS-en át a televízióig, minden adatot műholdak segítségével továbbítunk. Pályájuk különféle, lehet poláris vagy geostacionárius. Utóbbiakat vizsgáljuk mi is. De nem csak a műholdak érdekesek napközben, hanem maga a Nap is. A Nap egy feketetest-sugárzó, mivel saját sugárzást bocsát ki.
Emellett valódi csillagászati megfigyeléseket is végeztem, mégpedig a Nap áthaladását a vevőegység előtt, aminek a segítségével sikerült a Nap hőmérsékletét is meghatározni a mikrohullámú tartományban, ami mérhetően eltér a szokásosnak gondolt 6000 K-es hőmérséklettől.
