Emlékezeti diszkrimináció időskorban: Familiaritás vagy rekollekció?
Az egymással átfedésben lévő események megkülönböztetéséért a hippocampus egy komputációs mechanizmusa felel, a mintázat elkülönítés. Más szavakkal, ez a mechanizmus segíti a múltbéli emlékekhez hasonló, új emlékek gyors és sikeres kódolását anélkül, hogy interferencia-hatás jönne létre. Időskorban megfigyelhető a mintázat elkülönítés viselkedéses megnyilvánulásának (emlékezeti diszkrimináció) hanyatlása, mely romlás - többek között - felismerési emlékezeti feladatok segítségével érhető tetten. A felismerési emlékezeti döntés történhet egy inger ismerősségi (familiaritás) szintje alapján vagy más esetekben az előhívást élményszerű emlékezés (rekollekció) kíséri. Kérdés, hogy az emlékezeti diszkriminációs döntés hátterében e két folyamat közül (rekollekció vagy familiaritás) melyik áll. Kérdés továbbá, hogy az időskori emlékezeti diszkriminációs deficitért melyik folyamat felelős. Egy kísérlet keretében vizsgáltuk meg a kérdést.
A kísérletben összesen 31 személy teljesítményét vizsgáltuk meg az Emlékezeti Hasonlósági Feladat által. A kísérleti alanyokat (neurológiai/pszichiátriai kórelőzménnyel nem rendelkező személyek) két korcsoportra osztottuk; egy 15 főből álló kontroll csoportra (35 év alatti személyek) és egy 16 főből álló idősebb csoportra (65 év feletti személyek). A feladat kódolási szakaszában hétköznapi tárgyak képeit látták a résztvevők, az előhívási (teszt) szakaszban pedig korábban látott régi képeket vagy teljesen új ingereket vagy a korábban látott képekhez vizuálisan hasonló ún. lure ingereket. Ekkor konfidencia ítéletet kellett hozniuk a megjelenő képekről: hat lehetőségből választhattak az 1-6 billentyűk lenyomásával (melyből az 1 a „Biztosan új” és a 6 a „Biztosan régi” volt).
A régi (korábban látott) ingerekre a fiatalabb csoport tagjai szignifikánsan nagyobb konfidencia értéket adtak, mint az idősebbek, tehát biztosabban ismerték fel a régi ingereket. Emellett a vizuálisan hasonló ingerekre szignifikánsabb alacsonyabb konfidencia értéket adott a fiatalabb csoport, mint az idősebb korosztály. Ez azt jelenti, hogy az idősebb csoport tagjai nagyobb eséllyel sorolták a hasonló ingereket helytelenül a „régi” kategóriába. Az alacsony konfidenciájú döntések aránya nem tért el a két korcsoport között egyik ingertípusra vonatkozóan sem. Utóbbi eredményeink arra utalnak, hogy a rekollekció mellett a familiaritás-alapú döntés elégtelensége állhat az időskori emlékezeti diszkriminációs deficit hátterében.
szerző
-
Juhász Eszter
Kognitív tanulmányok mesterképzési szak (MSc)
mesterképzés (MA/MSc)
konzulens
-
Szőllősi Ágnes
tudományos segédmunkatárs, Kognitív Tudományi Tanszék
