Jutalompredikciós hiba hatása az emlékezeti diszkriminációra
A jutalompredikciós hiba a jutalomtanulás folyamatának meghatározó eleme, amely a jósolt és a valós jutalom közötti különbséget fejezi ki. Ez alapján a jutalom megjelenésére és értékére vonatkozó predikciók módosulnak és frissülnek, ami hatást gyakorolhat az explicit emlékezeti teljesítményre (Ergo, De Loof és Verguts, 2020). Jelen kutatás célja, hogy megvizsgáljuk miként befolyásolja a kódolás során megjelenő jutalompredikciós hiba a későbbi emlékezeti előhívást, azon belül is a hasonló emlékezeti reprezentációk közötti diszkriminációt. Vizsgálatunkban ezen folyamatok felmérésére a Mnemonic Similarity Task (MST) (Stark, Yassa, Lacy és Stark, 2013) általunk módosított és kiegészített verzióját alkalmaztuk. A vizsgálat első része egy incidentális kódolási fázist és egy jutalompredikciós feladatot tartalmazott. Ebben a szakaszban a vizsgálati személyeknek különböző élőlényeket és tárgyakat megjelenítő képpárokat mutattunk be, melyekről a valós méretük alapján el kellett dönteniük, melyik a kisebb, illetve a nagyobb. A vizsgálat első szakasza kiegészült egy jutalompredikciós feladattal is, melynek értelmében a kis méretű tárgyak választása esetén a vizsgálati személyeknek 80% esélyük volt a jutalom megszerzésére, míg a nagy méretű tárgyak választása esetén 20%. A vizsgálat során ez a szabály 6 alkalommal megcserélődött, nagy predikciós hibát generálva ezáltal. A vizsgálat második, előhívási szakasza egy meglepetésszerű felismerési tesztet tartalmazott, amely során a kísérleti személyeknek korábban látott képeket kellett elkülöníteniük a korábban látottakhoz hasonlító, mégis új, úgynevezett lure ingerektől. Eredményeink alapján nem találtunk különbséget az emlékezeti diszkriminációs teljesítményben a szabályváltás előtt és után látott képek között. Az adatok átfogóbb elemzése során az ingereket két csoportra bontottuk, a jutalomjáték alatt választott és nem választott képekre. A nem választott képekre vonatkozó emlékezeti teljesítmény elemzése során megfigyelhető volt, hogy a szabályváltásokat követő első három kép esetében a lure ingerek téves felismerésének aránya megnövekedett a szabályváltást megelőző három képhez viszonyítva. Ez utóbbi eredmény egyik lehetséges magyarázata, hogy a jutalomtanulási helyzetben a viselkedéses válasz optimalizálása érdekében a kódolás és a jutalompredikciós hiba feldolgozás együttes végrehajtása magasabb kognitív erőfeszítést igényelhet, amelynek következménye lehet a jutalomjáték során nem választott ingerek csökkent szintű elaboratív kódolása.
szerző
-
Kiss Eszter Ágnes
Pszichológia mesterszak MA
mesterképzés (MA/MSc), nappali
konzulens
-
Dr. Pajkossy Péter
adjunktus, Kognitív Tudományi Tanszék