Pozitív szkizotípia együttjárása módosult mintázat-szétválasztási és -kiegészítési teljesítménnyel
A kutatásban azt vizsgáljuk, hogy a szkizotípia pozitív aldimenziója hogyan függ össze a mintázat-szétválasztási és -kiegészítési teljesítménnyel. A szkizotípia fogalma olyan személyiségvonásokra utal, melyek a szkizofrénia tüneteire emlékeztetnek, és jelen vannak az egészséges populációban. Az emlékezeti mintázat-szétválasztás és -kiegészítés hippokampusz által megvalósított agyi komputációs folyamatok, melyek az epizodikus emlékezet nélkülözhetetlen elemei. Az előbbi részben egymást átfedő reprezentációk szétválasztását, elkülönítését jelenti. A mintázat-kiegészítés ezzel szemben a reprezentációk részleges bemeneti információ alapján történő visszakeresését teszi lehetővé, elősegítve a visszaemlékezést, az általánosítást és az asszociatív felismerést. A hippokampális diszfunkció elmélete szerint a mintázat-szétválasztási deficit állhat a szkizofréniában sokszor leírt epizodikus emlékezeti problémák és egyben a szkizofrénia pozitív tüneteinek (pl. hallucinációk, téveszmék, bizarr viselkedés) a hátterében. Korábbi viselkedéses kutatások ellentmondó eredményekre jutottak ezzel kapcsolatban, és jelenleg nincs konszenzus arra vonatkozóan, hogy a szkizofréniában egyértelműen jelen van-e módosult mintázat-kiegészítés és -szétválasztás. A kutatásunkban ezt az ellentmondást szeretnénk feloldani szkizotíp vonásokat eltérő mértékben mutató egészséges minta bevonásával (N = 73). A szkizotípiás vonások mérésére az Oxford-Liverpool Érzelmek és Tapasztalatok Kérdőívet (Oxford-Liverpool Inventory of Feelings and Experiences; O-LIFE), míg a mintázatkiegészítési és -szétválasztási teljesítményt az Emlékezeti Hasonlósági Feladattal (Mnemonic Similarity Task; MST) mértük. Hipotéziseink ellenőrzésére lineáris regressziós modelleket használunk, és a pozitív szkizotípia mellett a szkizotípia többi aldimenziójára, alacsonyabb szintű perceptuális deficitre, illetve általános lelki egészségre, álmatlanságra és vonás szorongásra is kontrollálunk. Eredményeink szerint a pozitív szkizotípia fokozott mintázat-szétválasztással és csökkent mintázat-kiegészítéssel jár együtt. Az eredmények segítenek megérteni a memóriaműködés szkizotípiával társuló eltéréseit, továbbá összevetve a magas szkizotípiát mutató egészséges személyek és szkizofréniával diagnosztizált betegek teljesítményét olyan rendszereket tudunk feltárni, amelyeknél a két fenotípus különbözik. Ezzel közelebb kerülünk a szubklinikai tüneteket mutató populáció esetleges kompenzációs mechanizmusainak feltérképezéséhez és a szkizofrénia kialakulásának kauzális magyarázatához.
szerző
-
Vass Ágota
Kognitív tanulmányok mesterképzési szak (MSc)
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Dr. Racsmány Mihály
egyetemi tanár, Kognitív Tudományi Tanszék -
Szőllősi Ágnes
tudományos segédmunkatárs, Kognitív Tudományi Tanszék -
Dr. Polner Bertalan
Egyetemi adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet (külső)