Mondatfeldolgozás és statisztikai tanulás kétnyelvűeknél
A kétnyelvűek nyelvi képességei és nyelven kívüli kognitív funkciói számos kutatást ösztönöztek. A nyelvi kutatások többsége a szókincset és a lexikai tudást vizsgálta, bár néhány eredmény arra is rámutat, hogy a mondatfeldolgozás sebességében és hatékonyságában a két nyelvet magas szinten beszélők elmaradnak egynyelvű társaiktól még a domináns nyelvükben is (Kidd és mtsai, 2014; Mack, 1986). A nyelven kívüli kognitív funkciókra fókuszáló kutatások elsősorban a figyelmi kontroll, a válaszgátlás, illetve a szabályváltási flexibilitás képességeit vizsgálták, melyek közül néhány a kétnyelvű csoport előnyét mutatta ki (Bialystok, 1999; Byalstok és Martin, 2004). Az utóbbi években a statisztikai tanulás képessége is figyelmet kapott, itt is felmerültek a kétnyelvűek előnyeire mutató, de részben ellentmondásos eredmények. Egyes vizsgálatok csak nyelvi input esetében találtak jobb teljesítményt kétnyelvűeknél, mások szerint pedig nagyobb ingervariabilitásnál tudják érzékenyebben észlelni és elválasztani a különböző struktúrákat (Peopsel és Weiss, 2019; Weiss és mtsai, 2020).
A kétnyelvűség jótékony hatása a kognitív funkciókra tehát nem egyértelmű, az eddigi eredményekből nem világos, hogy mennyire stabilan figyelhető meg a végrehajtó funkciók hatékonyabb működése kétnyelvűségben, és megmutatkozik-e ez az előny a statisztikai tanulásban is. Mivel ezek a képességek a nyelvi funkciókban is fontos szerepet játszanak, az is kérdés, hogy a mondatfeldolgozás során milyen potenciális előnyök és hátrányok állnak fenn kétnyelvű személyeknél. Kutatásunkat a fenti ellentmondásos eredmények motiválták, mégpedig a megismerés és a nyelvi funkciók kapcsolatát szerettük volna tovább vizsgálni kétnyelvű személyeknél. Az első kérdésünk az volt, hogy a mondatfeldolgozásban találunk-e eltéréseket az egynyelvű és kétnyelvű személyek között olyan mondatszerkezeteknél, ahol a végrehajtó funkciók és/vagy a statisztikai tanulás is befolyásolhatja a feldolgozást (kerti ösvény mondatok, vonatkozói mellékmondatot tartalmazó összetett mondatok, és különböző sértéseket tartalmazó mondatok). A két csoport nyelvfeldolgozási eltéréseinek feltérképezése mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy az érintett kognitív képességekben (végrehajtó funkciók és statisztikai tanulás) megmutatkozik-e a más vizsgálatokban megfigyelt kétnyelvű előny, és hogy ezek a funkciók milyen összefüggéseket mutatnak a mondatfeldolgozással.
A kísérlethez 20 kétnyelvű és 20 korban illesztett egynyelvű személy eredményét hasonlítottuk össze. A tesztelés egy online kérdőív és a Pavlovia online kísérleti platform segítségével zajlott. A tesztcsomag 11 nyelvi képességet, statisztikai tanulást és végrehajtó funkciókat vizsgáló kísérletből állt, ezek közül a nemnyelvi tesztek munkamemóriát, figyelmet és válaszgátlást mértek, a nyelvi feladatok pedig mondatfeldolgozást, nyelvi analógiák felismerését és prediktív nyelvfeldolgozást vizsgálták. Az eredmények segítenek megérteni a nyelvelsajátítási és -feldolgozási folyamatok működését és összefüggéseit egynyelvű és kétnyelvű személyeknél.
Irodalom:
Bialystok, E. (1999). Cognitive complexity and attentional control in the bilingual mind. Child development, 70(3), 636-644.
Bialystok, E., & Martin, M. M. (2004). Attention and inhibition in bilingual children: Evidence from the dimensional change card sort task. Developmental science, 7(3), 325-339.
Kidd, E., Chan, A., & Chiu, J. (2015). Cross-linguistic influence in simultaneous Cantonese–English bilingual children's comprehension of relative clauses. Bilingualism: Language and Cognition, 18(3), 438-452.
Mack, M. (1986). A study of semantic and syntactic processing in monolinguals and fluent early bilinguals. Journal of Psycholinguistic Research, 15(6), 463-488.
Poepsel, T. J., & Weiss, D. J. (2016). The influence of bilingualism on statistical word learning. Cognition, 152, 9-19.
Weiss, D. J., Schwob, N., & Lebkuecher, A. L. (2020). Bilingualism and statistical learning: Lessons from studies using artificial languages. Bilingualism: Language and Cognition, 23(1), 92-97.
szerző
-
Kapuvári Éva
Pszichológia mesterszak MA
mesterképzés (MA/MSc), nappali
konzulens
-
Dr. Lukács Ágnes
egyetemi docens, Kognitív Tudományi Tanszék
