Szkizotípiás vonások összefüggése az emlékezeti mintázat-szétválasztás és -kiegészítés működésével
A kutatásban azt vizsgáljuk, hogy a szkizotípia egyes faktorai hogyan függnek össze a mintázatszétválasztási és -kiegészítési teljesítménnyel. A szkizotípia fogalma olyan stabil jellegzetességekre utal, melyek a szkizofrénia tüneteire emlékeztetnek, és jelen vannak az általános populációban. A szkizotípia három mögöttes faktora (kognitív-perceptuális, interperszonális, dezorganizált) egybeesik a szkizofrénia fő tünetcsoportjaival (pozitív, negatív és dezorganizált). Az emlékezeti mintázatszétválasztás a részben egymást fedő, egymáshoz hasonlító reprezentációk szétválasztását, elkülönítését jelenti, melynek köszönhetően a hasonló reprezentációk külön tárolódnak. A mintázatszétválasztás hatékonyabb felidézést tesz lehetővé, csökkenti az interferenciát, javítja a tanulást. A mintázatkiegészítés ezzel szemben a reprezentációk részleges bemeneti információ alapján történő visszakeresését teszi lehetővé, elősegítve a generalizációt, az asszociatív felismerést, a gondolkodásban pedig a következtetést. A szkizofréniakutatáson belül relevanciája abban rejlik, hogy a hippokampális diszfunkció modell szerint a mintázatszétválasztási deficit állhat a deklaratív emlékezeti problémák és egyben a szkizofrénia pozitív tüneteinek a hátterében. Korábbi kutatási eredmények alapján a mintázatkiegészítési túlműködés elsősorban a szkizotípia pozitív (kognitív-perceptuális) faktorával hozhatók összefüggésbe, ugyanakkor egyes eredmények arra engednek következtetni, hogy általánosságban sokkal inkább a negatív (interperszonális) faktor függ össze a kognitív károsodásokkal, viszont a gyengébb eredmények motivációs problémákkal, csökkent énhatékonyság érzéssel is magyarázhatók lehetnek. A vizsgálatot egészséges egyetemista mintán végeztük. A szkizotípiás vonások mérésére az Oxford-Liverpool Érzelmek és Tapasztalatok Kérdőívet (Oxford-Liverpool Inventory of Feelings and Experiences; O-LIFE) és Peters és munkatársai Téveszme Kérdőívet (Peters et al. Delusions Inventory; PDI) használtuk, míg a mintázatkiegészítési és -szétválasztási teljesítményt az Emlékezeti Hasonlósági Feladattal (mnemonic similarity task; MST), a teszteléssel kapcsolatos motiváció és szorongás mértékét pedig a MIAMI-R (Momentary Influences, Attitudes and Motivation Impact) kérdőívvel mértük. Hipotéziseink ellenőrzésére többszörös lineáris regressziós modelleket használunk. Az eredmények segítenek megérteni a memóriaműködés szkizotípiával társuló eltéréseit, ezáltal a jövőben kognitív fejlesztőmódszerek kidolgozását is megalapozhatják.
szerzők
-
Becske Melinda
Pszichológia mesterszak MA
mesterképzés (MA/MSc), nappali -
Szabados Anikó
Pszichológia mesterszak MA
mesterképzés (MA/MSc), nappali
konzulensek
-
Dr. Polner Bertalan
Egyetemi adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet (külső) -
Marián Miklós
PhD hallgató, Kognitív Tudományi Tanszék -
Markója Ádám
doktorandusz, Kognitív Tudományi Tanszék
