Egyéni különbségek az újdonság spontán tanulásában
Az újdonság kognitív hatásai közt tartható számon többek között az emlékezeti teljesítmény javítása is. Kérdés, hogy ez a hatás inkább periodikus, az újdonság megtapasztalása után egy adott időintervallum eseményeit érinti, vagy specifikus, az újdonságot magában hordozó stimulust érinti. Az utóbbi feltevést alátámasztó kísérlet paradigmáját használva, nagyobb elemszámú mintán kíséreltük meg az ott kapott eredmények reprodukcióját. Az újdonság kognitív hatásainak hátterében álló neurobiológiai mechanizmusok központi struktúrái a mezolimbikus dopaminerg rendszer részét képező substantia nigra és ventralis tegmentalis area. Ezen struktúrák konzisztensen reagálnak jutalomra, büntetésre és újdonságra, az általuk a hippocampusban felszabadított dopamin pedig hatással van a hosszú távú potenciációra, ami a tanulás egyik feltételezett neurofiziológiai alapja. Emellett azt, hogy a mezolimbikus dopaminerg rendszer alapvető fontosságú a megerősítéses tanulásban, gazdag állatkísérletes irodalom támasztja alá. A rendszernek tehát fontos szerepe van a viselkedés alakításában. A viselkedést, főleg humán kontextusban, a személyiséget leíró fogalmakkal igyekszik megragadni mind a tudományos, mind a köznyelv. Ez a kapcsolat megjelenhet az újdonság spontán tanulásában is, vagyis a dopaminnal kapcsolatba hozott, a felfedező és a megközelítő viselkedés egyéni különbségeit leíró személyiségjegyek (Nyitottság/Intellektus és Extraverzió) hatással lehetnek a paradigmában elért eredményre. Az említett "Big Five" személyiségjegyek mellett, egy másik személyiséget leíró konstruktum, a szkizotípia is erősen implikált, mint dopaminfüggő jelleg. A szkizotípia a szkizofrénia jeleit és tüneteit idéző, a normál populációban megfigyelhető személyiségjegyeket öleli fel, mint például a dezorganizáltság vagy téveszmés gondolkodás; hátterében pedig a dopaminerg rendszerek aberráns aktivitása is állhat, így a szkizotípiás vonások szintén hatással lehetnek a paradigmában produkált eredményekre. A kutatás célja tehát az újdonság specifikus emlékezeti hatásának ellenőrzése, illetve a spontán tanulás egyéni különbségeinek karakterizációja.
A minta fiatal, egészséges egyetemi hallgatókból áll, akik kreditszerzés céljából vesznek részt a kísérletben. A kísérleti paradigma két egymást követő napon zajlik. Az első napon jelzőingerek előzik meg az előtanult vagy új, természeti és épített helyszíneket ábrázoló képeket, a résztvevőknek pedig gyors billentyűnyomással kell jelezniük, hogy az adott kép melyik kategóriába tartozik. A jelzőingereknek csak 75%-a pontos, vagyis az esetek 25%-ában a másik kategóriába tartozó kép követi. Ezáltal lehetővé válik a másnapi emlékezeti teljesítmény elemzése a várt és váratlan új képekre. A második napon a résztvevők egy felismerési tesztet végeznek el, amiben az előző napon bemutatott új képek és még nem látott képek jelennek meg, “Emlékszem/Tudom/Tippeltem” válaszlehetőségekkel. A résztvevők személyiségét a személyiségjegyeket számszerűsítő kérdőívek (Big Five Aspects Inventory, Big Five Inventory, Peters et al. Delusions Inventory) kitöltésével, illetve viselkedés megfigyelésen alapuló értékelésekkel mérjük.
Az újdonság elvárásának specifikus emlékezeti hatása a várt új képekre való jobb emlékezést eredményezné, ami a várt új képekre adott “Emlékszem”/”Tudom” válaszok szignifikánsan magasabb arányában nyilvánulna meg, a váratlan képekre adott “Emlékszem”/”Tudom” válaszok arányához képest. A magas és alacsony Nyitottság/Intellektus és Extraverzió értékek a várt/váratlan arány eltolódásával járhatnak együtt, a magas szkizotípia érték esetében pedig szabálytalan mintázatot várunk. Ezekből a korrelációkból a mezolimbikus dopaminerg rendszer működésére vonatkozó következtetéseket lehet tenni. A későbbiekben fiziológiai mérésekkel, a dopaminerg transzmissziót befolyásoló anyag adásával és klinikai populációk (szkizofrén betegek, gyógyszeres kezelés alatt álló Parkinson-kóros személyek) vizsgálatával bővítenénk a kutatást.
szerzők
-
Reichardt Richárd
Kognitív tanulmányok mesterképzési szak (MSc)
mesterképzés (MA/MSc) -
Kincses Anna
Kognitív tanulmányok mesterképzési szak (MSc)
mesterképzés (MA/MSc)
konzulens
-
Dr. Polner Bertalan
Egyetemi adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet (külső)