Jutalmazás hatása a vizuális munkamemória-teljesítményre

Manga Annamária, Pszichológia MA, II. évf.

Konzulens: Vakli Pál, MTA TTK Agyi Képalkotó Központ

A kognitív teljesítmény nem csupán az egyének között mutat nagy változatosságot, sokszor önmagunkon is az emlékezeti és figyelmi kapacitásunk eltérő szintjeit figyelhetjük meg. Kogníciónkban fontos szerepet játszanak a különböző motivációs faktorok, a moduláció mikéntje azonban nem képezi konszenzus tárgyát a szakirodalomban. Míg egyes korábbi kutatási eredmények alapján a kilátásba helyezett külső jutalom (a legtöbb esetben pénzjutalom) nem növeli az egyes emlékezeti feladatokban nyújtott teljesítményt, ezzel szemben az újabb, agyi képalkotó módszerekkel egybekötött kutatási eredmények szerint a jutalmazás kedvezően hat a munkamemória működésére, mely a feladatreleváns információk rövid idejű tárolásáért és manipulálásáért felelős mentális munkafelület. Tekintve, hogy a munkamemória egy többkomponensű rendszer, és több, egymástól eltérő műveleten (pl. tárolás, irreleváns ingerek kiszűrése) alapulva teszi lehetővé az emlékezeti működést, így az is kérdéses, hogy a jutalmazás pontosan mely folyamatra van hatással.

Két vizsgálatsorozatból álló kutatásunkban azt a célt tűztük ki, hogy feltérképezzük a kilátásba helyezett jutalom hatását a vizuális munkamemória működésére. Az első kísérletben a vizsgálati személyeknek emberi arcokat és házakat ábrázoló képeket kellett megjegyezniük, melyek vagy zavaró ingerek mellett, vagy azok nélkül kerültek bemutatásra, majd tesztképekről kellett döntést hozniuk, hogy látták-e már azokat a korábban bemutatott képek között vagy sem. A vizuális munkamemória feladatot pupillometria illetve az egyéni motivációs faktorok felmérésére szolgáló kérdőívek kísérték. A második kísérlet során a vizsgálati személyeknek különböző orientációjú színes vonalakat kellett memorizálniuk, a feladatuk az volt, hogy az általunk visszakérdezett vonal eredeti orientációját a lehető legpontosabban megadják.

Míg az első kísérlet során alkalmazott feladat egy két kimenetelű, „mindent vagy semmit” jellegű döntési helyzet segítségével igyekszik felmérni a kilátásba helyezett jutalom hatásait a munkamemóriára, addig a második kutatás az emlékezeti pontosság teszi lehetővé. Az első kísérlet esetében eredményeink alapján a jutalmazás és a vizuális munkamemória-teljesítmény nem mutatott összefüggést, ezzel szemben a második kutatás során a vizsgálati személyek átlagosan pontosabban ítélték meg az orientációkat a jutalmazással kecsegtetett próbák alkalmával. Eredményeink alapján tehát összességében elmondható, hogy a jutalmazás és az emlékezeti teljesítmény közötti kapcsolat nem vethető el, és a jutalmazás moduláló hatása elsősorban a rövidtávú reprezentációs pontosság növekedésében érhető tetten.

Irodalom:

1. A. Baddeley, „Exploring the Central Executive”, The Quarterly Journal of Experimental Psychology, Vol. 49A, No. 1, 5-28 (1996).

2. D. C. Krawczyk et al., „Reward modulation of prefrontal and visual association cortex during an incentive working memory task”, Brain Research, Vol. 1141, 168-177 (2007).

3. L. G. Nilsson, „Motivated memory: Dissociation between performance data and subjective reports”, Psychological Research, Vol. 49, 183-188 – In: A. Baddeley et al., „Emlékezet”, Akadémiai Kiadó, Budapest, Magyaroroszág (2010).

szerző

Manga Annamária
Pszichológia mesterszak MA
mesterképzés (MA/MSc), nappali

konzulens

Vakli Pál
tudományos segédmunkatárs, MTA TTK Agyi Képalkotó Központ (külső)

helyezés

Nem ért el helyezést