Az olvasási sebesség és különböző szemmozgás-paraméterek korrelátumai
Az olvasás sebessége lassabb, amikor az olvasott szöveg sorainak orientációja vertikális, ahhoz képest, mint amikor horizontális. Az azonban az eddigi szakirodalmak alapján nem egyértelmű, hogy ennek a különbségnek a hátterében pontosan milyen perceptuális illetve okulomotoros faktorok állnak. Úgy tűnik, hogy az olvasási sebesség egyik fő limitáló tényezője a vizuális terjedelem (nagy pontossággal felismerhető betűk száma, a szem mozgatása nélkül), a vertikális szöveg olvasása pedig kisebb vizuális terjedelemmel jár együtt. A horizontális-vertikális természetes olvasást és az olvasási sebességet már több viselkedéses tanulmányban vizsgálták, de a kapcsolódó szemmozgások pontos természetéről még kevés adat áll rendelkezésre. A különféle szemmozgás-paraméterek vizsgálata egyrészt validálhatja az eddigi viselkedéses adatokat, illetve újabb ismeretekkel szolgálhat az olvasási sebesség változásával együttjáró okulomotoros folyamatokról, amely segítheti az olvasás általános folyamatainak jobb megértését. Jelen vizsgálatban egy szemmozgáskövető berendezés segítségével történt meg a résztvevő alanyok (N = 29) szemmozgásának regisztrációja, vertikális és horizontális orientációjú szövegek természetes olvasása közben. Ezután a szemmozgás események (szakkádok, glisszádok, fixációk) detekciójára egy adaptív algoritmus alkalmazásával került sor. A különféle szemmozgás-paraméterek (szakkád és glisszád amplitúdó, csúcssebesség, gyorsulás, időtartam, valamint fixáció időtartam, fixáció alatti szemmozgás sebesség) és az olvasási sebesség összefüggéseit lineáris módszerekkel vizsgáltam (korreláció, többszörös regresszió analízis, t-teszt,lineáris hierarchikus modell illesztés). Egyrészt, az eddigi szakirodalmi adatokkal egyetértésben, a vertikális kondícióban mért olvasási sebesség jelentősen kisebb volt a horizontális kondícióhoz képest. Ezzel együtt a vertikális kondícióban az átlagos fixáció időtartam jelentősen hosszabb volt, ugyanakkor a szakkádok amplitúdója, sebessége és gyorsulása átlagosan pedig sokkal kisebb. Ezenkívül a hátrafelémutató szakkádok gyakorisága sokkal nagyobb volt a vertikális kondícióban. Mindebből az látszik, hogy a vertikális olvasás során az emberek tekintete lassabban, és kisebb lépésekben halad, amely egyrészt fakadhat abból, hogy valóban kisebb a vizuális terjedelem (kevesebb betű ismerhető fel egy fixáció alatt), másrészt abból, hogy az elforgatott betűket tovább tarthat felismerni. Mely paraméterek az olvasási sebesség legjobb prediktorai? Mindkét feltételben egyértelműen a szakkád amplitúdó jósolja be leginkább az olvasási sebességet: minél nagyobb az amplitúdó, annál nagyobb az olvasási sebesség. A második legjobb prediktornak a fixációk időtartama bizonyult, mindkét feltételben. Összességében a dolgozatban bemutatott vizsgálat felfedi, hogy a szöveg orientációjának megváltoztatása milyen alapvető szemmozgás-paraméterek megváltozásával jár együtt. Azon túl, hogy ez segíthet megérteni az olvasás során zajló alapvető folyamatokat, a vertikális olvasás jellemezőinek pontosabb ismerete hasznosítható lehet például korfüggő makula degenerációban szenvedők olvasás rehabilitációban, akiknél néhány tanulmány azt implikálja, hogy előnyükre válhat ha függőleges szöveget olvasnak.
szerző
-
Farkas Dávid
Kognitív tanulmányok mesterképzési szak (MSc)
mesterképzés (MA/MSc)
konzulens
-
Dr. Weiss Béla
tudományos munkatárs, MTA TTK Agyi Képalkotó Központ (külső)
