Vizuális ingerek hatása mozgó hangforrások észlelésére
Vizuális ingerek hatása mozgó hangforrások észlelésére
Szombathy Péter V. évf., Hajdu Botond VI. évf.
Konzulensek: Bőhm Tamás, MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet és BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszék;
Babarczy Anna, BME TTK Kognitív Tudományi Tanszék
Mindennapi életünk egy meghatározó észlelési folyamata a környezetünkben lévő tárgyak egymástól való elkülönítése (ld. akár az utcai közlekedést vagy a szakirodalomban gyakran hivatkozott koktélparti-jelenséget). Az ennek hátterében álló kognitív mechanizmusok egyelőre csak részben feltártak. A tárgyak megkülönböztetését elsősorban látási és hallási folyamatok biztosítják, melyek (visszacsatolásokon keresztül) egymást segítve működhetnek.
Kísérletünkkel azt vizsgáltuk, vajon a hangforrások mozgásával együtt érkező vizuális ingerek képesek-e befolyásolni a hangok észlelését. A kísérlet résztvevői egy virtuális térbe kerültek. Speciális fülhallgatók segítségével műfejes felvétellel rögzített, a hallgató körül mozgó illetve álló szinuszos hangforrások által keltett hangsorokat hallottak; eközben a látóterük nagy részét kitöltő kijelzőn a hanggal szinkronban pulzáló gömbök voltak láthatóak, melyek a hangforrásoknak megfelelően – vagy éppen azoktól eltérően – mozogtak a térben, az észlelő nézőpontjából.
A kísérletben résztvevők elsődeges feladata annak visszajelzése volt, hogy az általuk hallott két szinuszos, alternáló hangsort mikor hallják egyetlen hangforrásból származó dallamnak (integrált szerveződés), és mikor észlelik őket két külön hangforrásként (szegregált szerveződés). A választ korábbi vizsgálatok alapján a hangforrások egymáshoz viszonyított elhelyezkedése jelentősen befolyásolhatja. Jelen kísérlet célja azonban annak kiderítése volt, hogy vajon a hallott téri mozgásnak megfelelően – vagy attól eltérően – mozgó vizuális inger hatással van-e a hangok integrált illetve szegregált észlelésére.
Kezdeti eredményeink azt mutatták, hogy a mozgó tárgyak hang alapján történő szétválasztását a hozzájuk kapcsolható téri vizuális ingerek nem befolyásolják. Ez egybevág más kísérleti elrendezésben kapott korábbi eredményekkel [1] és információkkal szolgálhat a halló- és a látórendszer által alkalmazott téri reprezentációkról.
Irodalom:
C. Spence and J. Driver, “Audiovisual links in exogenous overt spatial orienting”, Perception & Psychophysics, Vol. 59, 1-22 (1997).
szerzők
-
Szombathy Péter
kognitív tanulmányok
nappali MA -
Hajdu Botond
villamosmérnöki
nappali
konzulensek
-
Dr. Bőhm Tamás Mihály
, (külső) -
Dr. Babarczy Anna
, (külső)
