Tesztelési hatás stresszhelyzetben
A számunkra igazán fontos és sorsdöntő pillanatokban, amikor a legnagyobb jelentőséggel bír a kívánt emlékek előhívása, a helyzetből fakadóan stresszt élünk át. Így szinte sohasem fordul elő az emlékezeti előhívás legkritikusabb momentumai során, hogy nyugodt állapotban hívjuk elő megtanult emlékeinket: legyen az vizsga, állásinterjú, előadás vagy akár egy súlyos következménnyel járó beszélgetés, a kérdés ugyanaz marad. Hogyan tudjuk ezekben a helyzetekben maximalizálni a szükséges emléknyomok előhívásának a számát? A jelen kutatás arra lett tervezve, hogy meghatározza a kezdeti tanulás feltételeinek hatását a tanult információ megtartására és transzferjére stresszes helyzetben.
Számos kísérletben bebizonyosodott, hogy a teszt alapú tanulás jobb megtartást eredményez egy korábban tanult anyagon egy azonos időtartamú újratanuláshoz képest (tesztelési hatás, Roediger és Karpicke, 2006), de kérdés, hogy ez vajon így van-e a társas nyomás által kikényszerített stresszhelyzetekben is. Tehát felmerül, hogy a tesztelési hatás hatékony tanulási módszer-e akkor is, ha az emlékeinket stresszes szituációban kell előhívnunk.
Ennek tesztelése érdekében vizsgálatunkban a kísérleti személyeinket stresszes és kontroll csoportokba soroltuk. Mindkét csoport 30 szuahéli-magyar szópárt tanult meg sima újratanulással (15-öt), és teszteléses módszerrel (15-öt). Egy héttel később a Trier Szociális Stressz Tesztet (TSST, Kirschbaum, Pirke és Hellhammer, 1993) használva a kísérleti személyek felét stresszes állapotba hoztuk, a másik csoport pedig a TSST feladataival megegyező, - hasonló kognitív erőfeszítést igénylő de a stressztokozó faktorokat mellőző – feladatokat oldott meg. Ezután történt mindkét kondíciónál az egy héttel korábban tanult szópárok tesztelése. Elemzésünk során azt vizsgáltuk, hogy szignifikánsan befolyásolja-e az előhívott szavak számát a kontroll illetve a stresszes feltételben a tanulási módszer.
Irodalom
Roediger, H. L., III és Karpicke, J. D. (2006). The power of testing memory: basic research and implications for educational practice. Perspectives on psychologcal Science, 1, 181–210.
Kirschbaum, C., Pirke, K.-M. és Hellhammer, D.H.(1993). The ‘Trier Social Stress Test’: a tool for investigating psychobiological stress responses in a laboratory setting. Neuropsychobiology 28, 76—81.
szerző
-
Szászi Barnabás
pszichológia (Kognitív pszichológia szakirány)
mesterszak
konzulens
-
Keresztes Attila
, (külső)
