Kisgyermekek és felnőttek hiteles szövegemlékezete

Takács Szilvia kognitív pszichológia MA II. évfolyam

Konzulens: Dr. Király Ildikó, ELTE PPK Kognitív Pszichológia Tanszék

Keresztes Attila, BME TTK Kognitív Tudományi Tanszék

A gyerekek az első preverbális kommunikációs aktustól kezdve hosszú utat tesznek meg, mire egy olvasott szöveg dekontextualizált, kivonatolt visszaadására képessé válnak. A nyelvhasználat alapelemét jelenti a történetemlékezethez szükséges narratív struktúra megértésének és ezzel együtt a hatékony epizodikus- autobiografikus memória kialakulásának (Király, 2002). A szülők és nevelők természetes pedagógiai érzékkel segítik elő ezt a folyamatot. Óvodáskorú gyerekek esetében a versek, mesék, mondókák hatékony eszközét jelentik a tanításnak.

Vizsgálatunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy bizonyos feltételek teljesülése mellett a gyerekek megcáfolják-e azt a legtöbb kutatás által leírt jelenséget, mely szerint hosszútávú emlékezeti kapacitásuk és megbízhatóságuk elnyújtott fejlődési görbét mutat.

A kísérletben átlag 4,5 éves korú (±0,3) gyermek és szüleik vettek részt. Az édesanyák Mosonyi Aliz Retekorrú király című meséjét olvasták fel 10 egymást követő estén gyermekeiknek egy 4 értelmes, 4 értelmetlen szót tartalmazó listával egyetemben. A 11. napon mind a gyermekeket, mind a szülőket a szöveg és a szavak minél pontosabb felidézésére kértük (eközben a könyv illusztrációit nézhették, illetve elakadás esetén egy-két szóval segítettük az előhívást). A tesztekről videofelvételt készítettünk, és azt elemeztük.

Eredményeink szerint a gyerekek könnyedén, a helyes szavak számát tekintve a szülőknél jóval pontosabban tudták felidézni a mesét. Egy-egy kulcsszó elegendő volt, hogy folyékonyan, a szöveg szerkezeti-nyelvi sajátosságait szem előtt tartva végigmondják a történetet. Az anyukáknak ezzel szemben a cue-k nem jelentettek akkora segítséget, és inkább a tartalom összefoglalására fókuszáltak. Mivel a szólistában nem volt különbség a két csoport között, a figyelmi és motivációs eltéréseken alapuló magyarázatot ki tudjuk zárni. Mindez igazodik a Rubin (1995) által vázolt elméleti keretbe, mely szerint a mnemotechnikai elemként is szolgáló ritmus és rím korlátozza a lehetséges kandidáns szavak körét a felidézés során. Ez a pozitív kényszerítő erő az óvodások kisebb mentális lexikonjával kiegészülve merevebb, de a felnőttekénél pontosabb előhívást tesz lehetővé, és az olvasni még nem tudó gyerekek számára egy hiteles belső emlékezeti tár kialakításának lehetőségét adja meg.

Irodalom

• KIRÁLY I. (2002) Az emlékezet fejlődése kisgyermekkorban – Utánzás és eseményemlékezet, Gondolat Kiadó, Budapest

• RUBIN, D. C. (1995) Memory in oral tradition The cognitive psychology of epic, ballads and counting-out rhymes, New York – Oxford, Oxford University Press

csatolmány

szerző

Takács Szilvia
pszichológia (Kognitív pszichológia szakirány)
mesterszak

konzulensek

Dr. Király Ildikó
Egyetemi docens, Atomfizika Tanszék
Keresztes Attila
, (külső)

helyezés

I. helyezett