A kategoriák szerkezete valamint a kategorizáció implicit és explicit folyamatai

Varga Máté IV. évf., Somos Eszter V. évf.

témavezető: Kemény Ferenc, Ragó Anett

Kognitív Tudomány tanszék

A kategóriatanulás esetében a fő kérdés, hogy milyen az egyedi példányokból generált kategória reprezentációja. Különböző elméletek a kategóriák reprezentációját más szinten generalizáltnak tekintik. Vizsgálatunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a prototípus képzést komplex, természetközeli ingerek használatával.

Egyedi példányokat terveztünk (4 diagnosztikus, és egyedi nem diagnosztikus jellemzőkkel), melyeket egy információs-integrációs paradigmába helyeztünk, melyben a diagnosztikus jegyek Gestalt elvek szerint rendeződtek. (Ashby et al., 2003).

A tanulási fázis során az alanyok megtanulták elkülöníteni a két kategóriát, a válaszaikra adott viszajelzés alapján. A tanulás során a személyek a prototípustól távoli példányokkal találkoztak. A példányok csak két diagnoszitkus jegyben egyeztek meg a prototípussal. A jegykombináció azonban minden példány esetén különbözött.

A teszt a tanuláshoz hasonlóan zajlott, visszajelzés nélkül. Itt került bemutatásra a prototípus és az ahhoz közeli példányok. A tesztben reakció időt és találatot mértünk. Hipotézisünk az volt, hogy a két mért változó értékei az ingerek tipikussági struktúrája szerint változik majd. Amennyiben a személyek sikeresebben felismerik a prototípust mint a már látott jegystruktúrával rendelkező távoli példányokat, akkor feltehető, hogy a tanulás során kialakították a kategóriatagság absztrakt reprezentációját.

Ashby (2003) kettős tanuláselmélete szerint egy implicit és egy explicit folyamat verseng a kategóriatanulás során. Kísérletünkben két feltételt alkalmaztunk, ahol a válasz procedurális követelményeinek változtatását variáltuk.

Eredményeink szerint az alanyok sikeresen megtanulták elkülöníteni a két kategóriát a szabályról való explicit tudás hiányában. A prototípus képzést a találati arányok bizonyították, mivel a prototípustól való távolságot követte a teljesítmény. Vizsgálatunk tanulságai szerint az egyedi példányokból származó információ átalakul a kategóriáról való generált tudássá. A kísérleti személyek teljesítményét rontotta a válaszadás módjának procedurális manipulációja, melyből azt a következtetést vontuk le, hogy az implicit folyamat volt a meghatározó a kategorizáció során.

Ashby, F. G., Ell, S. W., & Waldron, E. M. (2003). Procedural learning in perceptual categorization,Memory & Cognition, 31 (7), 1114-1125.

szerzők

Varga Máté
kognitív tanulmányok
nappali MA
Somos Eszter
kognitív tanulmányok
nappali MA

konzulensek

Dr. Ragó Anett
tanársegéd, Atomfizika Tanszék
Kemény Ferenc
Scientist, University of Graz, Institute für Psychologie (külső)