A cerebellum szerepe a kognitív és nyelvi funkciókban
A cerebellum szerepe a kognitív és nyelvi funkciókban
Szöllősi Izabella BME-TTK Kognitív Tudományok Msc. II. évf.
Konzulens: dr. Mészáros Éva OORI Hemiplegia Rehabilitációs Osztály, MTA Nyelvtudományi Intézete
Lukács Ágnes Phd MTA-BME Kognitív Tudományi Kutatócsoport, BME-TTK Kognitív Tudományi Tanszék
I. Célkitűzés
A kisagy nyelvi rendszerben illetve kognitív funkciókban játszott szerepe napjainkban egyre inkább előtérbe kerül. Sérülése esetén a morfoszintaktikai hibák mellett a hallás utáni megértési, fonológiai illetve szemantikus fluencia feladatokban megmutatkozó alacsony teljesítményt, illetve agrammatikus formák megjelenését említik a leggyakrabban. Számos szerző kognitív és nyelvi deficitek együttes előfordulásáról számol be. A vizsgálatok célja a cerebellum szerepének feltárása a kognitív folyamatokban a nyelvi rendszer néhány aspektusán keresztül egy kizárólag cerebelláris sérülést mutató beteg kapcsán.
II. Módszer
A 78 éves nőbeteggel felvettük az afáziadiagnózisban általánosan használt nyelvi teszteket (WAB, Token). Különböző célzott próbák mellett, kognitív képességeket mérő és általunk szerkesztett eljárásokat (és azok eredményeit) alkalmaztunk:
1. Lexikalitás döntési feladat késleltetett utánmondásba ágyazva.
2. Szómagyarázat.
3. Betű- és szófluencia feladat.
A vizsgálatokat rögzítettük, azok elemzését az átírt változaton végeztük.
III. Eredmények
A késleltetett és késleltetés nélküli utánmondás feladatnál és a szómagyarázatnál nagy arányban fordulnak elő verbális perszeverációk, melyek motoros és szemantikus típusra oszthatók. Nyelvi diszfunkcióként értelmeztük a szemantikai perszeverációt - melynek során a beteg a mondat egyik szavának szemantikai jegyét kiemelve azt több válaszon keresztül perszeverálta - illetve az agrammatikus nyelvi formákat.
Az egyik lényeges eredményünk, hogy a szemantikai perszeveráció és az agrammatikus kifejezések a késleltetés nélküli ismétlés esetén alacsonyabb arányban jelentek meg, mint késleltetéskor. A másik fontos megfigyelésünk, hogy páciens a betűfluencia feladatban sokkal rosszabbul teljesített, mint a szófluencia feladatokban.
IV. Következtetések
A szemantikai perszeverációk, illetve az agrammatikus mondatszerkezetek megjelenéséből a munkamemóriát fokozottabban igénybevevő feladatok esetén arra következtethetünk, hogy feltehetően nem a nyelvi rendszer primer sérülése okozza a fenti zavarokat. Ez a feltételezésünk egybecseng azokkal az elméletekkel, melyek a rövidtávú memória sérülésével magyarázzák az expresszív beszéd nyelvi oldalának károsodását a cerebellum meghatározott területeinek károsodása esetén.
A fonológiai fluencia sérülése a kortikális frontális régiók diszfunkciójára utal, amely a cerebro-cerebelláris körök érintettsége következtében jöhet létre.
A fentiek figyelembevételével feltételezhetjük, hogy a morfoszintaktikai és a lexikai folyamatokban a kisagy a reguláló funkciója révén vesz részt. Így annak sérülése különböző típusú másodlagos nyelvi zavarokhoz vezethet.
szerző
-
Szöllősi Izabella
kognitív tanulmányok
nappali MA
konzulensek
-
Dr. Mészáros Éva
klinikai nyelvész, Atomfizika Tanszék -
Dr. Lukács Ágnes
egyetemi docens, Kognitív Tudományi Tanszék
