EKP komponensek által jelzett célinger-detekció és szintaktikai sértések feldolgozása konkurens beszédhangsorok esetén
A szelektív figyelmi folyamatok jelentősen befolyásolják az információ-feldolgozást mint például a célinger-detekciót vagy egy beszélő követését. Számos tanulmány tárgyalja azt, hogy milyen módon választunk ki egy számunkra jelentős beszédhangsort egy zavaró beszédhangsorral terhelt akusztikai közegben (koktélparti probléma; Broadbent, 1952; Cherry, 1953). Kísérletünk elrendezése a koktélparti probléma analógiájára lett megtervezve. Jelen tanulmányban a figyelem és a zavarás mértékének a hatását vizsgáltam a szintaktikai sértések feldolgozására és célinger-detekcióra két konkurens beszédhangsor esetén. A résztvevőknek két beszédhangsort kellett szimultán hallgatniuk, az egyiket figyelt hangsorként, rögzített hangerővel lejátszva. A másik beszédhangsor zavaró ingerként szolgált, hangereje blokkonként változott a figyelt hangsorhoz képest (sokkal halkabb, kicsit halkabb, egyenlő, kicsit hangosabb vagy sokkal hangosabb). A figyelt beszédhangsorban elhangzó számokra mint célingerekre a részvevőknek gombot kellett lenyomniuk. A zavaró beszédhangsor számokat és szintaktikai sértéseket is tartalmazott, de ezt a hangsort a résztvevőknek figyelmen kívül kellett hagyniuk. A figyelt és a nem figyelt (a zavaró hangsorban megjelenő) számok és a nem figyelt szintaktikai sértések által kiváltott eseményfüggő potenciálokat (EKP) vizsgáltam. Feltételezésem alapján a korai szelekció modellje szerint a zavaró beszédhangsorban megjelenő ingerek (nem figyelt számok és nem figyelt szintaktikai sértések) nem vesznek részt egyenlően az észlelési feldolgozásban a célingerekhez viszonyítva, míg a zavarás mértéke megjelenik az EKP komponensekben és a célingerekre (figyelt számok) történő gombnyomás reakcióidőiben.
Az eredmények alapján a szelektív figyelem befolyásolta a beszédhangsorok feldolgozását: Különbséget találtam az figyelt és nemfigyelt számokra kiváltott N2 és P3 komponensek amplitúdójában. Továbbá a nemfigyelt szintaktikai sértések feldolgozása gátolt volt, az ilyen esmények által tipikusan kiváltott N400 komponens nem jelent meg a mintában. A zavarás mértékére a P3 amplitúdója reagált érzékenyen. Amikor a zavaró hangsor egyenlő hangerejű vagy hangosabb volt a figyeltnél, a P3 amplitúdója nagyobb volt ahhoz képest, mint amikor a zavaró hangsor halkabb volt. Ez az eredmény jól mutatja, hogy a feladat nehézségét miként befolyásolta a zavarás mértéke.
Broadbent, D. E. (1952). Listening to one of two synchronous messages. Journal of Experimental Psychology, 44(1), 51-55.
Cherry, E. C. (1953). Some experiments on the recognition of speech, with one and with two ears Journal of the Acoustical Society of America, 25, 975-981
szerző
-
György Erika
Kognitív tanulmányok mesterképzési szak (MSc)
mesterképzés (MA/MSc)
konzulens
-
Dr. Szalárdy Orsolya
tudományos munkatárs, MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet (külső)