Életkor becslése az egocentrikus hálózat alapján
A szociofizika a statisztikus fizikában alkalmazott módszereket felhasználva vizsgálja az emberi kapcsolatok hatásait, sikerrel tanulmányozza a konfliktusok fejlődését [1] és az információ terjedését [2] is. A szociális hálózatokra olyan komplex rendszerekként tekintünk, melyekben az atomok helyén emberek állnak, a közöttük lévő élek pedig valamilyen szociális kapcsolatot reprezentálnak. A szociofizika segítségével amellett, hogy a hálózat szerkezetét és az egyének tulajdonságait is újfajta megközelítésben tanulmányozhatjuk, lehetővé válik, hogy a hálózatról rendelkezésre álló adatokban a hibákat kiszűrjük, sőt, az esetlegesen hiányzó adatokat megbecsüljük.
Munkám során célom az volt, hogy az egyének életkorát minél egyszerűbb módon, egyúttal minél pontosabban meghatározzam. A kutatáshoz két különálló adathalmaz állt rendelkezésemre: az iWiW közösségi oldalon regisztrált felhasználók életkora és kapcsolatrendszere, valamint egy telefonszolgáltató adatai az előfizetők életkoráról és az általuk lebonyolított hívásokról. Módszerem lényege, hogy az egyén ismerőseinek kapcsolatrendszeréből (egocentrikus hálózat) felderített közösségek átlagos életkora szoros kapcsolatban van az egyén életkorával. Az ismerősök általában hasonló korúak, mint az ego, vagy körülbelül 25 évvel idősebbek/fiatalabbak (gyerek-szülő generáció) [3], ami hisztogram alapú technikával jól szétválasztható.
Az algoritmus több korábbi eljárástól eltérően nem használ gépi tanulási módszereket, így a program futása gyors. Az iWiW-en az algoritmus meglehetősen hatékonynak bizonyult, az esetek kb. 80 %-ában maximum 2 év hibával visszaadta a helyes életkort. A legnagyobb hatékonyságot akkor értük el, amikor az ego iWiW-es kapcsolatrendszere legjobban hasonlított a valódi szociális hálózatára, azaz a kapcsolatok száma 200 körül volt. A módszer a telefonos adatok vizsgálata során is alkalmazható volt, bár kisebb hatékonysággal. Ennek egyik legvalószínűbb oka az lehet, hogy a telefonhívások között sok munkaügyben történt hívás is megtalálható, amik nem tekinthetőek valódi szociális kapcsolatnak. A jövőben a közösségek megfelelő szűrésével, illetve a hisztogram elemzésének finomításával pontosabb eredmények elérése is lehetségessé válhat.
[1] J. Török, G. Iñiguez, T. Yasseri, M. San Miguel, K. Kaski, and J. Kertész, „Opinions, conflicts, and consensus: modeling social dynamics in a collaborative environment,” Physical Review Letters, vol. 110, no. 8, p. 088701, 2013.
[2] Z. Ruan, G. Iniguez, M. Karsai, and J. Kertész, „Kinetics of social contagion,” Physical Review Letters, vol. 115, no. 21, p. 218702, 2015.
[3] V. Palchykov, K. Kaski, J. Kertész, A.-L. Barabási, and R. I. Dunbar, „Sex differences in intimate relationships,” Scientific Reports, vol. 2, 2012.
szerző
-
Tamás Gábor
Fizika alapszak (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Török János
Docens, Elméleti Fizika Tanszék