A gépjárművek és a közösségi közlekedés forgalmi csúcsnegyedóráinak összehasonlítása Budapesten
A gépjárművek és a közösségi közlekedés forgalmi csúcsnegyedóráinak összehasonlítása Budapesten
A fővárosi közlekedés akadálytalan lefolyásának fő hátráltató tényezői a közúton kialakuló torlódások. A városi közúti torlódások kialakulása napjainkban ellentétes azzal a tendenciával, hogy fentartható módon élhető várost, emberközpontú- és egészséges közterületeket hozzunk létre, tartsunk fent. A csúcsnegyedórák alágazatonkénti meghatározásával és összehasonlításával egy átfogó képet kaphatunk Budapest közlekedésének hatékonyságáról. Az elemzés alapján, a város közlekedésstratégiai célkitűzései ismeretében (pl. BMT 2030-as modal split cél), adatalapon lehet dönteni beavatkozásokról (például forgalomcsillapítás vagy csúcsidőszakok elnyújtása, forgalom átrendeződése). A csúcsóra helyett a csúcsnegyedóra meghatározására azért van szükség, hogy részletesebb adatokat kaphassunk a kritikus időszakokról az adott hálózati elemeken.
A dolgozat célja, hogy felmérje és összehasonlítsa a közösségi közlekedés és a gépjármű forgalom csúcsnegyedóráit annak érdekében, hogy a gépjárművek szempontjából kritikus időszakban - vagy annak környezetében - van-e a közösségi közlekedés forgalmának csúcsidőszaka. A közúti és a közösségi közlekedési csúcsnegyedórák időbeli egybeesése esetén a dolgozat további célja megvizsgálni, hogy a 2030-as modal split célok eléréséhez mekkora léptékű módváltásra van szükség a csúcsnegyedórák időszakában (illetve megvizsgálni, hogy van-e kapacitás a közösségi közlekedésben fogadni ezt a többletet). Továbbá célja a forgalom időbeli lefolyásának részletes megismerésre, az alágazattól, illetve térbeli és egyéb jellemzőktől való függésének vizsgálata, esetleges beavatkozási lehetőségek bemutatásával. A vizsgált terület Budapest közigazgatási területén belül elhelyezkedő sugárirányú utak. A vizsgálat során a gépjárművek csúcsnegyedóráinak meghatározásához induktív hurokdetektorokat, forgalomszámláló kamerákat, a közösségi közlekedés forgalomszámlálásához pedig infraérzékelős és DPC mérőműszerből vagy kézi forgalomszámlálásból származó adatok használok fel.
szerző
-
Tóth Emma
Közlekedésmérnöki
alapképzés (BA/BSc)
konzulensek
-
-
Márku Martin
Senior adatelemző munkatárs, Budapesti Közlekedési Központ (külső)
