Az aluljáró – a pesti belváros földalatti közterei

Az aluljáró rendeltetése, hogy elérhetővé tegye a földalatti közlekedési eszközöket, illetve, hogy kapcsolatot biztosítson két pont között, melyek felszíni összekötése valamilyen okból nem megoldható. Az aluljárók a modern és motorizált nagyvárosok földalatti közterei, melyek az elmúlt évtizedek során számos probléma forrásává váltak, ezért kialakításuk, átalakításuk, használatuk rengeteg kérdést vet fel. A dolgozat a pesti Nagykörúton belüli aluljárók elemzésén, tipologizálásán keresztül mutatja be azok építésének történetét, a használókat és a jellemző használati módokat, az utóbbi évtizedek városmegújítási tendenciáit, kitérve a kétezres évek jelentősebb jogszabályi változásaira is, továbbá igyekszik feltárni a kialakítás, a rendeltetés és a megítélés közötti összefüggéseket, törvényszerűségeket. A témát elsősorban a városi térhasználat szempontjából közelítve meg – olyan kérdésekre keresi a választ, amelyek valószínűleg nemcsak a szakemberekben, hanem bármelyik járókelőben megfogalmazódtak már: miért van aluljáró? kik és mire használják? milyen szerepük van a város életében? miért nem szeretjük? mit lehetne tenni, hogy ez megváltozzon? mi lesz velük a jövőben?

szerző

• 
  Szeifert Dániel
  építészmérnök
  nappali

konzulens

• 
  Dr. Benkő Melinda
  habilitált egyetemi docens, Urbanisztika Tanszék