Regisztráció és bejelentkezés

Hévíz építészeti karakterelemzése

Hévíz folyamatosan újjáépülő belvárosának építészeti karakterelemzése, továbbá a város épületállományának vizsgálata; helyi motívumok, jellemző épületszerkezetek megtalálása.

Dolgozatunkban megvizsgáljuk: Van-e társadalmilag elfogadott építészeti arculat? Ezek az arculatok hogyan térnek el a különböző életkorú embereknél? Milyen az emberek szemlélete, vannak-e sztereotípiák és ezek tetten érhetőek-e? Mik Hévíz építészeti karakterei, jellemző tetőformái, erkélyei, kerítés típusai, kedvelt ablak arányai, előkert-utca-ház kapcsolatai?

Keressük az összefüggést a történelmi épületek és az új épületek helyiekre és turistákra gyakorolt hatásai között. Mennyire tudják értékelni a régi épületeket, és miben jobb az új? Vajon sokkal többre tartanak-e egy frissen festett, virágokkal díszített házat, mint az építészetileg értékesnek mondható épületeket? Örülnek-e a városarculat folyamatos változásának, a régi épületek lebontásának?

TDK dolgozatunkban bemutatjuk az építészeti karakterelemzés módszertanát, Hévíz város létrejöttének történetét, régi értékes épületeit, kiemelve azokat, amelyek ma is megtalálhatók. Térképen ábrázoljuk a város növekedését, megélt építészeti korszakait példákkal szemléltetem; bemutatjuk a műemlékileg védett épületeket.

Módszertan: a település megismerése bejárással, kérdőívezés, történeti térképek elemzése; beszélgetés az érintettekkel: a városvezetővel, az építésügyért felelős hivatalnokokkal, a helytörténet szakértőjével; interjú a főépítésszel.

Az épületeket a következők szerint kategorizáltam: első számú csoportosítás: szintszámok szerint; második: előkertes, beépített előkertes, nincs előkert; harmadik: oldalhatáron álló, szabadon álló, zártsorú.

A kérdőívezés módszerével markánsan eltérő épületeket, részleteket mutatok be, például helyi lakosságnak, turistáknak, ott dolgozóknak és pácienseknek.

Olyan kutatást szeretnénk végezni, mely felhasználható a szabályozási tervmódosításához, segít városrészenként egységes irányba terelni az utcaképet, a város építészeti arculatát, karakterét.

Felhasznált szakirodalom:

• Studio Metropolitana, 2005. október, A budapesti lakótelepek megítélése-kutatási jelentés, Urbanisztika Kutató Központ KHT.

• Studio Metropolitana , 2005. október, Budapest építészeti arculatának lakossági megítélése- Kvantaív adatfelvétel- Kutatási jelentés, , Urbanisztika Kutató Központ KHT.

• Cságoly Ferenc, 1992 ,Budapest karakter metodika, munkaszám 92/81

• Cságoly Ferenc , 1992, Budapest karaktertérkép, értékkataszter, munkaszám 92/516

• Pálfy Sándor , 1992, Alsó-Viziváros értékkatasztere, 92/515

• Szánntó Endre, 2006, Hévíz és környéke, ISBN 963 8158 06 9

• Aczél Gábor, 1994, Településfejlesztési füzetek 10., BM kiadó, ISBN 963 77 03 93 4

csatolmány

szerzők

  • Hargitai Ádám
    urbanista építészmérnök
    nappali
  • Ébend Kata
    építészmérnök
    nappali

konzulensek

  • Varga Imre
    , Urbanisztika Tanszék
  • Dr. Szabó Julianna
    egyetemi docens, Urbanisztika Tanszék

helyezés

III. helyezett