Transzlációs felületek szerkesztése és alkalmazási lehetősége

Formagazdag, egyedi alkotások létrehozásához elengedhetetlen az építészeti formaképzés, a görbült felületek alkalmazása, a geometriai transzformációkkal létrehozott alakzatok ismerte és azok szakszerű használata. Az építészmérnöki alapképzés során a két legalapvetőbb geometriai mozgásfajta, az eltolás és a forgatás megismerésére kerül sor. Közismert felületekkel, mint például a forgáskúp, a körhenger, vagy a gömb tulajdonságairól és származtatásukról is eleget tud a reguláris képzésben részt vevő hallgató ahhoz, hogy előfordulásukkor megfelelő módon szerkesztéseket hajthasson velük végre, alkalmazásukkor tekintettel lehessen e felületek geometriai sajátosságára. E két említett alaptranszformáció együttes alkalmazásakor jön létre például a csavarfelület, amelynél egy egyenes az eltolás során fokozatosan forog egy adott tengely körül. Ezen transzformációkban pusztán egyenes alkotók vesznek részt, ezért a létrehozható formakészlet korlátozott. Ezen korlátok megszüntetéséhez célszerű a transzlációval létrehozott felületeket megvizsgálni, alkalmazási lehetőségeiket elemezni.

Az e témáról készített dolgozatomban az eltolással létrehozott legalapvetőbb felületeken túlmenően újabbakat alkottam, és ezeknek – a kúpszeletekből származtatott – felületeknek vizsgáltam a tulajdonságait, az ábrázoló geometria során megismert rendszerezések alapján.

Az általam szerkesztett felületeket elemezve, geometriai viselkedésüket vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy rugalmasan, sokrétűen alkalmazható térelhatárolási, térlefedési alakzatok jönnek létre, amelyek működése könnyen átlátható, az ábrázolási módtól függően bemutatásuk nagyon szemléletes. Kedvező szerkezeti viselkedésük nagyban hozzájárul a gyakorlati alkalmazhatósághoz.

szerző

• 
  Lajtos Levente
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Dr. Szoboszlai Mihály
  egyetemi docens, tanszékvezető, Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszék