G-0
Genkan 0
Elképzelésünk szerint a vasútállomásunk egy előszoba. A vonat a faluba bevezető útszakaszhoz csatlakozik, emiatt ez a szakasz (a falu és az állomás közötti) fontos része a koncepciónak. Az út az utazás folytatását jelenti, és az átállás, a felvezetés, a bevezetés szerepét tölti be ebben az esetben. A falu dombokkal és folyóval határolt beltér, de igazából egy érzet. Vagyis tudjuk, hogy mikor vagyunk a faluban, és mikor nem. A falu önálló világ, egy autonóm sziget a kültérnek nevezett környezetében. Tehát a világ egészéből, a kültérből való érkezés a küszöbön keresztül, az előtérbe vezet, ahonnan bejuthatunk a belső tér rendszerébe.
Koncepciós inspirációként a japán hagyományos építészet egyik elemét vettük, a “genkan”-nak nevezett előszobát, amely a hierarchikus funkciós-programjukban az első lélektani átállást jelent a külső és belső terek között. Ebben a térben mindenki otthagyja a cipőjét, és az érkező a környezetváltozást az átlényegülés szertartásaként éli meg.
Tervezésnél fontos szempont számunkra az állomás és az út kapcsolata. Hogy térünk át az úttal párhuzamosan futó sínről az útra? Milyen az épület telepítése? Az út elött van, utána, vagy esetleg rajta? Mi történik az út és a sín kereszteződésénél? Milyen szerepet tölt be ebben a híd? Hogy illeszkedünk a környezetbe, és mi is valójában az a beltér, amibe bejutunk, tudunk-e reflektálni egy képzeletbeli határra? Egy érzetek által definiált határnak van e kicsapódása térben, anyagban? Meddig kell szélesíteni ezt a küszöböt? Utal-e valahogy a beltérre?
Egy olyan terv megalkotása a célunk, amely egyszerre kapcsolja össze és határolja el a szomszédos közegeket. Nem egy ikonikus megérkezési pontra van szerintünk szükség, hanem egy küszöbre, amely elhelyezi a folyamatban a finom váltást.
szerzők
-
Sámson Kinga
építészmérnök tervező
nappali -
