Illeszkedés vagy olvadás?

Lágyan ívelt szőlőbirtok, visszavonuló házak, csodás látkép. Természetes vulkanikus eredetű környezet inspiráló hangulattal áldja meg a Somló-hegy lábát, ahol Ekler Dezső által tervezett Szent Ilona Borászat bújik meg, avagy magasodik ki a tájból.

Ez a tiszta, gyermekien naiv terület szinte már érintetlen létével magával vonzza a szabad téralakítást, és a hagyományokhoz, ősi geológiai eredetekhez való kötődést. Ennek és az építész elveinek következtében a tervezés gondolatmenete hűen ragaszkodik az organikus építészet filozófiájához, miszerint létre kell hozni a harmóniát az épület és az adott hely, település eredeti képe között.

Ekler Dezső szerves, természetkövető világlátásával egy háttérbevonuló, magából kifele forduló épületegyüttes kialakítását vette iránymutató pontnak. Emberi kéz által teremtett földhalomba süllyeszti az épületek nagy részét, amelyeket egyik irányból lezár, így fokozatosan tárul fel a látogató előtt a táj látványa, míg el nem érkezik a kiteljesedéshez a dombból kinyúló borkóstoló-teremben. A terep alatti építményekhez közvetetten ugyan, de bejuttatja a napsugárzást a létesítmény minden egyes apró porcikájába, ezáltal belecsenve az élővilágot a művi térbe.

A régimódi pincesoros, téglafalú lakóházak övezte területen ez az újszerű formavilág a modern technikai megoldásokkal és különc téralakításával merőben új színt hoz a környezetébe. Ez megmutatkozik már az anyaghasználatában is, amely szöges eltérésben áll a tájegység építőanyagaival szemben. Ambivalens érzést kelt a monolit vasbeton fal sima, egyenletes felülete a kesze-kusza házakhoz, és a magát alakító tájhoz képest.

Emellett főbb kérdést vet fel az épületnek a tájjal való viszonya: hogyan mosódik össze a természettel egy mesterséges dombba rejtett épülettömeg, és mennyiben illeszkedik bele a település megszokott ritmusába a földből kiemelkedő pezsgőpincészet? Vajon sikerül-e elérni az észrevehetetlen, ártalmatlan illeszkedést, vagy csak beleolvad a környezetbe, de nem válik részévé? Dolgozatomban az épület, a hegy, és a környező település viszonyát vizsgálom. Az építmény és a hely kapcsolatán túl ki szeretnék térni, a borászat az építész életművében betöltött szerepére is.

szerző

• 
  Erhardt Panna Sára
  Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
  alapképzés (BA/BSc)

konzulens

• 
  Dr. Szabó Dávid
  adjunktus, Exploratív Építészeti Tanszék