Közösségben Krisztussal - katolikus templomterek a liturgia szolgálatában
A XXI. század a Katolikus Egyházat is számos kihívás elé állítja. A szekularizációs folyamatok felerősödése, a politikai-gazdasági szerep háttérbe szorulása, a plébániai közösségek zsugorodása mind válaszokat kíván. Ilyen válasz a vallásközi párbeszéd, a pápa Twitter-fiókja, és ilyen az újfajta liturgikus terek kialakítása is.
Az évszázadokig változatlan katolikus liturgiában a XX. században sok minden újragondolásra került. A laikus hívek szerepének megváltozása, a közösség szerepének erősítése mind teológiai, mind liturgikus választ igényelt. Mindezekre reagálva pedig a liturgikus terek újragondolása is szükségessé vált.
A kutatás témája ezen - máig érvényes és folyamatban lévő - változások történetének feltérképezése, definiálása, az ezredfordulón tapasztalható folyamatok értékelése.
Az ókeresztény egyház tereiben már jelen lévő közösséget, együtt ünneplést célzó hangsúlyok csak a XX. század elején kerülnek újból a figyelem középpontjába. Mindezen változásokat a II. Vatikáni Zsinat rögzítette, és tette hivatalossá, de a századeleji szerzetesi törekvések és a német liturgikus mozgalom nagyon sok tekintetben megelőlegezte ezeket az újításokat. A németországi Quickborn tagjaiként Rudolf Schwarz és Emil Steffann munkássága nagyon sok jegyében tükrözi a mozgalom liturgikus törekvéseinek építészeti megfelelőit. Míg Schwarz elméleti munkáival szoros kapcsolatban készült terei erős szellemi és teológiai töltettel rendelkeznek, addig Steffann az egyszerűségben megbúvó gondos részleteivel és gyakran centrális elemekkel operáló templomtereivel váltotta értékes építészeti alkotásokra a liturgikus mozgalom eszméit. Tőlük egy-egy templom kerülne részletesebb bemutatásra. A konkrét, személyes tapasztaláson alapuló épületelemzéseket kiegészíti a (liturgia)történeti háttér felvázolása, a közösség-szimbolika jelentéstartamának vizsgálata, a szakrális tér kortárs értelmezési lehetőségeinek bemutatása nemzetközi példák alapján.
Tekintve a liturgikus terek szempontrendszerének összetettségét, az Isten-ember és ember-ember találkozások szimbolikus, teológiai, liturgikus rétegeinek sokrétűségét, a diskurzus a mai napig folyik. A tanulmány ezekbe a folyamatokba is betekintést nyújt, illetve kitér a téma hazai vonatkozásaira.
