Vitányvár építési periódusainak kutatása a Bauforschung módszereivel

Vitányvár középkori romjai a Vértes hegység erdőségében, Vértessomló község közigazgatási határain belül fekszenek. A XIII. század elején épült erősség 1598-as felrobbantásáig többszöri átépítésen és bővítésen esett át, melynek nyomai a mai napig megfigyelhetők a még meglévő falakon.

A romok történetével és megfigyelésével már a XIX. század utolsó harmadától kezdve több szakember és műkedvelő – többek között Rómer Flóris, Könyöki József, Csernó Geyza, Nácz József és Soós Elemér– foglalkozott, így a kutatás e korai szakaszából több leírás és rajz maradt fenn. Ezek a munkák – a megfelelő kritika gyakorlásával – több, a mai korban már nem megfigyelhető jelenségről, épületrészről nyújtanak felbecsülhetetlen értékű információkat.

Bár a műemlék épületről a későbbikben is születtek elemző írások, azonban a vár részletes dokumentációja, jelenségeinek rögzítése, és ezek értelmezése a mai napig várat magára. A falak gyorsuló ütemű romlása azonban egyre sürgetőbb feladattá teszi a munka elvégzését; megnyugtató megoldást csak a minden részletre kiterjedő, alapos fal‒ és épületkutatás hozhat.

Jelen tanulmány célja ennek a vizsgálati folyamatnak az elindítása. A kutatómunka alapját a várról készülő, a helyszíni megfigyeléseken nyugvó, 1:50 léptékű falfelmérés jelenti, mely lehetővé teszi a jelenségrögzítésen túlmenően az egyes részletek térbeli kapcsolatrendszerének vizsgálatát is.

A korábbi kutatások eredményeinek, a történeti adatok, fényképek, ábrázolások, valamint a levéltári dokumentumok kritikai vizsgálatával, de elsősorban a felmérés jelenséganalízisének segítségével a dolgozat kísérletet tesz a vár építési periódusainak elkülönítésére és korabeli kialakításának felvázolására. A kutatások eredményeként létrejövő értékleltár alapvető információkkal szolgálhat az épület megóvása, helyreállítása során.

szerző

• 
  Bozsik Máté
  építészmérnök
  nappali

konzulens

• 
  Daragó László
  docens, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék