Megéri-e passzívházat építeni?

Ahogy az épületeink fenntartási költségei folyamatosan emelkednek, és a környezetterhelés okozta károk egyre pusztítóbbá válnak, úgy kerül a passzívház építés technológiája mind inkább a figyelem középpontjába. Mint minden új technológiánál, a passzívházak esetén is felvetődik a kérdés, hogy miben különbözik a hagyományos építési rendszertől, megéri-e egyáltalán passzívházat építeni, és ha igen, akkor hány év a megtérülési ideje.

Dolgozatom célja összegyűjteni azokat az ismérveket, melyek a fenti kérdésekre hatással vannak, illetve számszerűsített mutatókkal azokat megválaszolják. Felépítését tekintve, dolgozatomban először a passzívházak elméleti hátterét járom körül: mit nevezünk passzívháznak, milyen kritériumai vannak, mióta épülnek, illetve mennyire terjedtek el. Rávilágítok továbbá arra, miért is fontos nekünk ezzel a témával foglalkozunk, milyen céljai vannak az Európai Uniónak és Magyarországnak az energiafelhasználás terén. A dolgozat második felében leszűkítem a kört, mivel egy konkrét épület kerül a középpontba. Egy általam tervezett fiktív családi házat elemzek: milyen különbségekkel szembesülnénk, ha a házat a hagyományos építési módszerek szerint, illetve a passzívháznak megfelelően építenénk meg.

A dolgozat fő vizsgálati szempontja a passzívház pénzügyi megtérülése, melyet kibontva a következő kérdéseket fogalmaztam meg: Mennyi a passzívház építési többletköltsége? Mik lesznek a várható energiaárak a megtérülés időszakában? Ezáltal mi lesz a hagyományos épületnek az üzemeltetési többletköltsége? A pénzügyi megtérülés mellett kitérek a környezetterhelésre, illetve a számszerűsített tényezőkkel nehezen mérhető egyéb szubjektív ismérvekre is, melyek elengedhetetlenek annak vizsgálatához, hogy megéri-e passzívházat építeni.

szerző

• 
  Karlovecz Ádám
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Baráth Géza
  tudományos segédmunkatárs, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék