Regisztráció és bejelentkezés

Város a körtöltés árnyékában - 15 perc alatt Szeged körül

Kevés olyan magyar várost ismerhetünk, mely szinte építőköveiből lett újraalkotva valamilyen természeti katasztrófa vagy egyéb ok miatt. Szeged az egyik leghíresebb példája annak, hogy egy árvízi pusztítást követő újjáépítés milyen szinten tudja megváltoztatni egy város szerkezetét. Szeged pusztulása lehetőséget jelentett a „kísérletezéshez”. Ha feltesszük magunknak a kérdést, hogy működik-e az a rendszer, az a struktúra, amelyet Lechner Lajos 1879-ben megálmodott Szeged számára, akkor határozottan mondhatjuk, hogy igen. Napjainkra, azonban megmutatkoztak a rendszer hiányosságai, melyet a pandémia miatt kialakult helyzet is megerősített.

A város szerkezetének alapját adó centrális (körutas, sugaras) városszerkezet sajnos túlságosan leszűkítette az árvíz elleni védekezés lehetőségeit. Ennek eredményeképp került megépítésre a szegedi körtöltés, mely tíz méter magas gyűrűként zárja körbe Szeged szűken vett határát. Az említett körgát mellett a századbeli vasútépítési anomáliák is hozzájárultak a város kedvezőtlen közlekedési infrastruktúrájának a kialakulásához. Napjainkra a kortárs várostervezésben előtérbe került a 15 perces város gondolata, melynek lényege, hogy a lakosok számára akár a külvárosban is maximum 15 percen belül gyalog, biciklivel vagy közösségi közlekedéssel elérhető legyen minden, ami a mindennapi élethez szükséges

Ebben a dolgozatban azt fogom vizsgálni, hogy Szegeden mennyire érvényesül a 15 perces város koncepciója legfőképp a körtöltésen kívüli területeken. Feltárom Szeged körtöltésen kívüli és belüli területei közötti jelenlegi közlekedési infrastruktúra hiányosságait, majd azok megoldásaira teszek javaslatot. Hogyan lehet a körtöltést beintegrálni a város zöld területeibe, valamint hogyan lehet lehetőséget teremteni a várostól elszigetelt körtöltésen kívüli területeknek a város körforgásába történő bekapcsolására? Érdemes-e az eddigi rendszeren, úthálózaton módosítani, a közlekedés javítása, az áramlás elősegítése vagy esetleg az infrastruktúra térnyerése érdekében? És ha változtatunk, az vajon milyen hatással lesz az eddigi hálózatra?

A Szeged közlekedését és fejlődését megpecsételő körtöltésről korábban részletes vizsgálatot végeztem, melyet egy tanulmányban foglaltam össze. Jelen dolgozatban az újjáépítés utáni Szeged közlekedésének rendszerét, működését szeretném vizsgálni, a körtöltés viszonylatában. A Space Syntax módszer segítségével különböző kimutatásokat, analíziseket tervezek végezni Szeged úthálózatáról. A kutatás során a depthmapX számítógépes program felhasználásával a város közlekedési hálózatának geometriából következtetve állapítok meg a különböző értékeket. A program megadja, hogy mely utcák, terek a legkihasználtabbak, és melyek kevésbe. Mely zöld területek a legelérhetőbbek, melyek nem? Ezeket az értékeket a körtöltés elhelyezkedésével is összevetve kaphatok választ a kutatási kérdésekre. Majd mindezek után feltehetem a kérdést, hogy vajon Szegeden mennyire érvényesül a 15 perces város gondolata?

Források:

Szeged városépítési problémái, Szerk.: Dr. Pálfy-Budinszky Endre és Hergár Viktor, Szeged, Magyar Mérnök és Építész Egylet Szegedi Osztálya és a Szegedi Alföldkutató Bizottság,1934

Lechner Lajos: Szeged Újjá Építése, Szeged, Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület, 2000

csatolmány

szerző

  • Volford Márton
    Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Kádár Bálint
    docens, Urbanisztika Tanszék

helyezés

I. helyezett