Lineáris városok: az ötlettől a megvalósulásig és tovább

Absztrakt

Egyetlen tengelyre felfűzött, a tengertől hegyeken át a sivatagban húzódó 170 kilométer hosszú város. Ez a szaúdi vízió, melynek koncepcióját 2021 januárjában mutatták be és melynek földmunkálatai 2022 októberében meg is kezdődtek. Felmerül a kérdés, hogy a szaúdi fejlesztés a XXI. század utópisztikus megoldása a városfejlesztésben, vagy különböző előzmények ihletik a hatalmas léptékű beruházást. Azt találni, hogy az egy tengelyre felfűzött város koncepciója nem példanélküli az urbanisztikában. Elsőként a spanyol Arturo Soría y Mata fogalmazta meg 1882-ben programszerűen a lineáris város ideáját, melyet Madridban alkalmazott volna. Ezután hasonló elképzelések jelentek meg a szovjet avantgárd városépítészetben, Le Corbusier vagy a Superstudio vázlataiban, az 1960/70-es évek Amerikájában, kortárs megoldásokban és legújabban a szaúd-arábiai Neom projekt The Line nevet viselő szegmensében. Az ősötlettől napjainkig bő 150 év telt el és a lineáris város koncepciója időben és térben különböző pontokon bukkan fel. Mi lehet a ciklikus visszatérés oka? Milyen karaktere és jellemzői vannak, melyek igazolhatják az elméleteket?

A koncepciókat összevetve a lineáris város olyan települést vagy településrészt jelöl, mely sűríti a teret és a használók fő mozgását egy irányba – egy hosszanti tengely mentén – korlátozza. Minden további kérdésben e fő tengely válik meghatározóvá, melynek alapvető hatása van a tervezésre, a működtetésre és a várost használó emberek életére.

E tanulmány gerincét a különböző korokban született lineáris városkoncepciók további azonosságainak és különbségeinek, előnyeinek és hátrányainak összehasonlító elemzése képezi. A korabeli publikációk, szakmai dokumentumok és a meglévő kis számú összehasonlító elemzés adja az alapját a lineáris város eredettörténetének megrajzolásához. Egy összehasonlító elemzés annál is inkább indokolt, mert a szaúdi idealisztikus projekt kapcsán először mutatkozik lehetőség arra, hogy teljes egészében megvalósuljon az eddig jórészt elméletekben, vázlatokon és tervrajzokon létező „A Lineáris Város”. Hasonló próbálkozások bukása után eme urbanisztikai utópia elsőízben ölthet testet a múlt gondolatain, miközben a jelen számos problémájára reagál és még több kérdést vet fel a jövőre nézve.

Kulcsszavak: lineáris városkoncepció, ideális város, urbanisztikai utópia, tengelyes szerkesztés, település-megastruktúra

Irodalomjegyzék:

Meggyesi Tamás: A 20. század urbanisztikájának útvesztői. Budapest, Terc. 2005.

N. A. Miljutyin: Szocgorod: a szocialista városok építésének kérdése. A racionális tervezés és településépítés alapkérdései a Szovjetunióban. (Eredeti cím: Проблема строительства социалистических городов. Основные вопросы рациональной планировки и строительства населенных мест СССР). Moszkva. 1930. (A MIT kezelésében oroszról angolra fordítva: Arthur Sprague, ford., George R. Collins & William Alex, szerk., megj.: 1974., MIT Press, https://mitp-arch.mitpress.mit.edu/sotsgorod-the-problem-of-building-socialist-cities, utoljára szerk.: 2021.)

Natalia E. Paszkowska-Kaczmarek: The Line – The Saudi-Arabian Linear City Concept as the Prototype of Future Cities. In: Architecturae et Artibus, vol.13. (2021) no.2. 33-46. p.

Az illusztráció forrása:

Sahleström Spence Studio

szerző

• 
  Pődör Gergő
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Dr. Benkő Melinda
  habilitált egyetemi docens, Urbanisztika Tanszék