Residencity - A 21. századi közösségi élet hiányait pótló építészeti válaszok

RESIDENCITY

A 21. századi közösségi élet hiányait pótló építészeti válaszok

Kisgyörgy Eszter, Ohmacht Petra

Miért és milyen közösségekben éltünk? Mi változott? Nehezebb-e a 21. században közösségben élni? Vágyunk rá, ha igen, miért?

Az emberek mindig közösségekbe tömörültek a védelem és a túlélés szükségletei miatt. Ám az iparosodás, az urbanizáció túlnőtte a közösségek léptékét, a város, a közösség felaprózódott, gyakran az egyén szintjére szétesett.

A közösség fogalma átalakult, az utóbbi években a virtuális világ megjelenésével ez a változás még jobban felgyorsult, az emberek fizikai és gyakran szellemi elszigeteltségéhez vezet. A jelenség ellen küzdve éledtek fel a 20. század közepétől a közösségépítésre irányuló próbálkozások. Napjainkra új életstílus terjed az egész világon, a CO, vagyis a co-living az „együttélés”. Mindenkinek eljön az a pillanat az életében, amikor megkérdezi „merre tovább? Kutatásunk erre helyezi a hangsúlyt.

A co-living nemzetközi és hazai szakirodalma, megvalósult építészeti példái mellett budapesti kollégiumban kényszerűen „együttélő” diákok által kérdőívünkre adott válaszok alapján a hazai co-living viszonyait, a fiatalok co-living igényeit vetjük össze a nemzetközi trendekkel. Most a 21. század elején úgy tűnik, hogy a co-living megoldást nyújt az életmód és lakhatási kihívásokra. Valóban így van?

szerzők

• 
  Kisgyörgy Eszter
  Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
  alapképzés (BA/BSc)
• 
  Ohmacht Petra
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Dr. Benkő Melinda
  habilitált egyetemi docens, Urbanisztika Tanszék