Fizikai modellen alapuló interaktív adatszimuláció várostervezési feladatokhoz
A várostervezés nem gyerekjáték. Hosszú távra előre kell gondolkozni, rengeteg adattal kell dolgozni, hatalmas területeket kell átlátni. Akárhogy is nézzük, erre csak egy komoly szakértelemmel rendelkező ember képes. Hogy lehetne mégis mindenkiből szakembert faragni percek alatt?
Erre a kérdésre keresem a választ a dolgozatomban, amely egy olyan eszköz megalkotását tűzte ki célul, melynek segítségével összetettebb problémák is egyszerűen átláthatóvá válnak bárki számára.
A rendszer alapját az MIT által létrehozott CityScope platform képezi, valamint egyéb adatvizualizációs projektekből is merítettem ötletet. A CityScope egy teljesen szabad felhasználású, várostervezést segítő eszköz, ami legokat használ a városi funkciók és kapcsolatok modellezéséhez.
Hogy az eszközömmel valós problémára lehessen választ keresni, a Kortárs Építészeti Központtal együttműködésben, az általuk a Csepel Művek területén végzett kétéves kutatómunka eredményeit használja fel. A Művek területe, Budapest legjelentősebb elfelejtett területe. Sokszáz cég működik itt, jobbára egymástól függetlenül, hol legálisan hol illegálisan. Az összegyűjtött adatok segítségével egy összetett képet kaptunk a területről, és létrehoztunk egy adatbázist.
Az eszköz három fő részből áll:
• a modell – fehér lego elemekből felépített Csepel Művek területe, valamint további lego elemek eltérő színekben
• az érzékelő – a modellt felülről egy fullHD kamera figyeli
• a vizualizációs eszköz – egy projektor helyezkedik el a modell felett, amellyel bármilyen adat rávetíthető
A fejlesztés során a Processing 3, java alapú környezetet használtam, valamint az OpenCV kiegészítő könyvtárat. A szoftver egy laptopon fut, amihez a kamera csatlakozik. A kamera képének feldolgozása után, amennyiben azt érzékeli, hogy a modellben változás történt – ami az egyes épületek színesre cserélésével érhető el – átírja az adott épület funkcióját, amivel az ehhez tartozó értékek is változnak. Az adatbázisból kinyeri a környező épületek és funkciók különböző értékekeit (pl. zaj, károsanyag kibocsátás, gyalogos forgalom növelése, gépjármű forgalom növelése). Egy algoritmus ezekkel újraszámítja a különböző értékeket, amikkel folyamatosan frissíti a képet, amit a projektor a modellre vetít, ezzel szolgáltatva információt a felhasználónak arról, hogy az intervenció (az épület funkciójának megváltoztatása) hasznos, vagy épp káros volt.
szerző
-
Dongó Tamás
Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
