Bulinegyed - élni vagy használni?

TDK kutatásom témája Erzsébetváros, azon belül is Belső-Erzsébetváros és a Zsidónegyed környéke. A kerület jelenleg virágzó turisztikai központja Budapestnek. A romkocsmák elterjedésével bulizni vágyók tömegei érkeznek a kerületbe belföldről és külföldről egyaránt. Ez jelentős profitot termel a Fővárosnak, ami nem csak a vendéglátóhelyek elszaporodását jelentette, hanem az ingatlan árak folyamatos növekedését is. Ugyanakkor a zaj, a kosz és a közbiztonsági problémák miatt a lakosok nagy része nem érzi otthon magát a kerületben, vagy már el is költözött. Egy átmeneti kiüresedés figyelhető meg a Bulinegyed néven közismert területen. Mindemellett a befektetők egy fajta rablógazdálkodást végeznek és a monofunkcionálódásnak köszönhetően a tulajdonosok is inkább a rövidtávú bérbeadás mellett döntenek.

A közelmúltban Józsefvárosban elindult az Európa Belvárosa névre hallgató rehabilitációs program, melynek köszönhetően a Palotanegyedben mind a közterületek, mind az épületállomány rehabilitáláson esik át. Több sétáló utcát és csillapított forgalmú utcát hoznak létre, mely segítségével egy élhetőbb belvárosi légkör alakul ki. A Palotanegyed és a szomszédos Zsidónegyed, városszerkezetben és épület állományban igen hasonló, mégis egy merőben eltérő irányvonalon fejlődik jelenleg. E két városrész összehasonlítása fontos eleme lehet az Erzsébetvárosi konfliktus megoldásának.

Erzsébetváros történelmének felkutatása és a – a Palotanegyeddel való összevetés segítségével – jelenkori problémáinak elemzése után egy átfogó urbanisztikai koncepciót javaslok, mely segítségével a kerület két egymással ellentétes irányvonala között egy békés együttélés lesz kialakítható.

szerző

• 
  Torda Viktória
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Dr. Fonyódi Mariann
  egyetemi docens, Urbanisztika Tanszék