Regisztráció és bejelentkezés

A szegedi Körtöltés - Határ az átmenetben 

Szeged, az Alföld egy ikonikus, sokak számára a napfényvárosaként ismert települése 142 éve egy hatalmas tragédiát élt át. 1879. március 12-én átszakadt a város árvízvédelmét is szolgáló vasúti töltés és ezzel a hatalmas ár a várost romba döntötte. A szinte teljesen megsemmisült várost Lechner Lajos körutas sugárutas tervei alapján építették teljesen újjá. A Szegeden így kiépített centrális városszerkezetet egy, a körutak vonalához illeszkedő árvízvédelmi töltéssel védték meg a hasonló áradásoktól. Ez a mai szegedi körtöltés. 

„A körtöltés egyenlő egy városfallal, de ez nem az ellenség ellen véd, hanem a víz ellen” 

(Hergár Viktor, Magyar Építőművészet, 1941, 40. évfolyam) 

A Körtöltés 142 év elteltével komoly urbanisztikai, infrastrukturális és közlekedési problémákat vet fel. A közel 15 km-es körtöltés bezárja Szegedet egy félkörbe, területéről kijutni csak egyes kiépített átjárókon lehet. Mára Szeged lakossága belakta a körtöltésen belüli területeket, így a város a körgáton kívüli területekre is terjeszkedik, de ezek a töltésen kívül ragadt „telepek” teljesen kiesnek a városi körforgásból. A körgát, mint egy akadály, úgy osztja ketté a várost, pedig zöld körgyűrűként is értelmezhető lehetne, megfelelő használattal és fejlesztésekkel elválasztás helyett összekapcsoló elem, elhagyatott senkiföldje helyett zöld köztér lehetne.  

Dolgozatomban különböző szempontok alapján vizsgálom a Szeged köré emelt zöld „falat”. Megoldásokat és válaszokat keresek a város életébe történő beintegrálására, a kihasználatlanságának megszüntetésére. Ezek alapján, valamint külföldi lineáris városi infrastruktúrák hasznosítási módjaira alapozva mutatom be, hogy a körtöltést pozitív identitású köztér-rendszerként is lehetne használni és fejleszteni, az árvízvédelmi szempontokat továbbra is figyelembe véve. 

Kutatásomban a körtöltést a lakosok jelenlegi használati módjai és jövőbeli igényei alapján vizsgálom. Ehhez egy városi sétát/biciklitúrát dolgoztam ki és szerveztem meg, melynek keretein belül a lokálpatriótáknak is megmutathattam, hogy milyen érdekességeket, izgalmakat rejt a Körtöltés. Erre a biciklitúrára különböző civil szervetek is ellátogattak, akik már most kötődnek a Körtöltés területéhez, de most annak újragondolására késztettem őket. Ezzel a civil kezdeményezéssel szeretném felhívni a figyelmet a körtöltés hasznosíthatóságára és lehetőségeire. A túra során kérdőív és személyes beszélgetés segítségével közvéleménykutatást is végeztem a lakosok igényeiről, melyben megtudtam, hogy ők mit képzelnének el ennek az egyedülálló városi infrastruktúrának a megújulására. 

csatolmány

szerző

  • Volford Márton
    Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

  • Dr. Kádár Bálint
    docens, Urbanisztika Tanszék
  • Klaniczay János
    doktorandusz, Urbanisztika Tanszék