Formáljunk fejlesztéssel! Gyermekek mozgásának fejlesztési lehetőségei építészeti téri elemek segítségével

Formáljunk fejlesztéssel!

Gyermekek mozgásának fejlesztési lehetőségei építészeti téri elemek segítségével

A gyermekkornak kiemelt jelentősége van a fejlődés szempontjából. Egész életünkre hatással van, ekkor milyen készségeink alakulnak ki. Ha egy gyerek fejlődése lassabb, mozgási vagy készségbeli problémái vannak, születésekor sérül, akkor ebben a korai időszakban van a legnagyobb a lehetőség a fejlesztésre.

Erre irányul Pető András módszere, a konduktív fejlesztés, amiről kevesen tudják, hogy hungarikum. Központi idegrendszeri sérülés következtében mozgássérültekké váló gyerekeket a konduktorok oly módon oktatják (hangsúlyt fektetve a mozgásfejlesztésre), hogy a sérültek a későbbiekben a lehető legönállóbb módon élhessék mindennapi életüket. Ennek része lenne az érzékenyítés sérült és egészséges gyermekek között, mely véleményem szerint még kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában.

Célom feltérképezni annak lehetőségeit, hogy az építészet eszközeivel milyen módon lehet elősegíteni fejlesztő életterek alakítását oly módon, hogy ez egyben támogató, motiváló közeget biztosítson a gyermekek számára.

Milyen körülmények adottak jelenleg, mik szükségesek az integrálás megkönnyítéséhez? Milyen korban érdemes hangsúlyozni az érzékenyítést? Meglévő oktatási intézményben hogyan lehet ezt megvalósítani, utólag a belső tereket átalakítani? Érdemesebb lehet kimozdulni a belső térből és a hangsúlyt a külső épített környezetre fektetni? Kutatásom során ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat.

(kép forrása: archidaily.com // HIBINOSEKKEI + Youji no Shiro // KM bölcsőde és óvoda)

szerző

• 
  Módi Mariann
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Dr. Fonyódi Mariann
  egyetemi docens, Urbanisztika Tanszék