Zöldfalak a hőszigetben
Zöldfalak a hőszigetben
Van-e reális lehetőség a belső városrészekben a városi hőszigetjelenség hatásainak csökkentésére az épületállományon elhelyezett zöldfelületekkel?
Csanády Adél, Szabó Lilla Nikolett, Vislóczki Gábor
Konzulens: Pataky Rita, Dr. Dobszay Gergely
Az ipari forradalmak magukkal vonzották az urbanizáció jelenségét, melynek egyik következménye - számos más okkal együtt - a városi népsűrűség-növekedés, a sűrű beépítés. A zöldfelülethez képest nő a város ellátottságához szükséges aszfaltozott felületek aránya. További környezeti és klimatikus terhelést jelent a lakossági és ipari energiafelhasználás. Többek között ezek a tényezők felelősek a városi hősziget-hatás kialakulásáért és intenzitásának fokozódásáért.
Budapest sem kivétel a fenti hatások és jelenségek alól, aminek az egyik legnagyobb népsűrűségű kerülete a VII., ahol ráadásul a zöldfelületi ellátottság az egyik legalacsonyabb. Így erre a területre szűkítettük le elemzéseinket.
Vizsgálatainkat a kerület szerkezetével, kialakulásával kezdtük, majd a városi klímát befolyásoló tényezőket (pl. zöldfelületek mértéke, minősége, szállópor- és légszennyezettség) és egyéb fennálló problémákat (pl. zaj-, fényszennyezettség) elemeztünk, valamint azt, hogy a Városliget bír-e klímamódosító hatással, és ha igen, az milyen mértékű.
A problémafeltárás után megvizsgáltuk, milyen eszközök állhatnak rendelkezésünkre, melyekkel valós változást lehetne elérni. Makro céljaink közé tartozik a levegőminőség javítása és a nyári túlmelegedés mérséklése, mikro léptékben pedig a lakosok életkörülményeinek fejlesztése. Így a zöldfelületnövelést tűztük ki célul, azonban a sűrű beépítettség, az előforduló védett vagy műemléki környezet és a magas ingatlanpiaci árak miatt vízszintesen elhelyezett növényzet létesítése nem reális megoldás, mely még foghíjtelek esetén is csak minimális többletfelületet jelent. Ezzel szemben a zártsorú, keretes beépítés velejárójaként létrejött tűzfalak szabad felületként kínálják magukat erre a célra. Annak érdekében, hogy hova és milyen módon képzelhető el zöldfal, először a meglévő tűzfalakat, majd a foghíjbeépítésekkel létrejövő tűzfalakat és végfalakat elemeztük, ezeket vetettük össze a zöldfalak kialakítását befolyásoló tényezőkkel.
Fentiek eredményeképpen kidolgoztunk egy értékelési módszert, amely segítséget nyújt, hogy milyen felületeken, milyen típusú és kialakítású „zöldszerkezet” elhelyezését javasoljuk. A módszer alkalmazhatóságát a kerületben kiválasztott konkrét tervezési mintaterületen mutatjuk be, amely során figyelembe vesszük a településrendezési korlátozásokat, Erzsébetváros Településképi Arculati Kézikönyv ajánlásait, Budapest 2050 fejlesztési irányelveit és a szerkezet kialakítási lehetőségeket.
Adatok forrásai:
bal oldalon: London
jobb oldalon: Bécs
szerzők
-
Szabó Lilla Nikolett
Építész mesterképzés magyar nyelven - épületszerkezeti specializáció
mesterképzés (MA/MSc) -
Vislóczki Gábor
Építész mesterképzés magyar nyelven - épületszerkezeti specializáció
mesterképzés (MA/MSc) -
Csanády Adél
Építész mesterképzés magyar nyelven - épületszerkezeti specializáció
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Pataky Rita
egyetemi mestertanár, Épületszerkezettani Tanszék -
