Eltűnő kontextus
„A legfőbb rossz, mármint az ember számára, nyilvánvalóan a mulandóság. Lehet ez ellen érvelni egy előadóteremben vagy egy kocsmaasztal mellett, de a katedrálisoktól a fotográfiáig, a nagyüzemi mezőgazdaságtól magáig a hadiiparig minden a mulandóság okán jött létre. A két legnagyobb hajtó motor, az önfenntartás es a fajfenntartás ösztön is erről szól. A modern ember próbálta meg ezt először ignorálni. Miközben mindent megtett az elmúlás elodázása érdekében, két ököllel ment neki a vallásnak, tette tabuvá a gyászt, zavarta be a halált a kórtermekbe, annyira, hogy mára szinte már csak két természetes helye maradt a halálnak, a harctér, és a közút, de minden ígéret arról szól, hogy hamarosan ennek a vircsaftnak is véget fogunk vetni, a halál egyetlen legitim helye a kórterem lesz.”
„Nem annyira jó képet készíteni nehéz, sokkal inkább lemondani egy-egy jó képről. Azokról, amelyek az idegen szépségükkel megmérgezik a környezetüket.”
-Bartis Attila-
A Somló a környezetével együtt is értelmezhető, mint egy abból kiemelkedő, tájat uraló szimbólum, mely tanúhegyként a Föld történetéről, míg a vár a tatárjárástól kezdve Magyarországról mesél. Ezzel ellentétben a kontextusból kiragadva, egymagában, saját mikroklímájával és szőlészeteivel, körülszövő útjaival és várával szintén érthető, tiszta jelenség. E két helyzet feszültségének középpontjában áll a torony.
A tervezés egyik kiinduló pontja a dobai kastély és Charles Moreau egykori terve, mely többek között a somlói vártoronyra iránytűként tekint. Ezen viszony megismerése után rengeteg hasonló kapcsolat bukkan a felszínre, amely a Somlót egy nagyszabású tájépítészeti gondolat meghatározó elemeként tartja számon. Ugyanakkor ez egy egyirányú dolog, a hegytetőről a kastély csupán egy eleme az egy síkban fekvő, hasonló tájban. A beavatkozásunk ezért mindenképpen egy felelősségteljes kísérlet arra, hogy a hely értékeit megőrizzük, ezzel együtt viszont elősegítsük a környékbeli relációk megértését az ide látogatók számára.
A célunk egy olyan helyzet teremtése, melyben a torony és a helyén állók a környékről egy jellegzetes tájba illesztett építészeti kompozíció részei, viszont a jelenlévők (várban állók) nem érzékelnek jelentős különbséget az eddigi állapothoz képest (rom, kilátás, torony helye).
Ahogy Somló vára az elmúlt évszázadokban újra és újra felépült, bővítéseket kapott, láthatjuk, hogy az ember tagadni akarja a mulandóságot, és ezért sem hagyja nyugodtan elpusztulni a várakat. Így dolgozatunkban felvetnénk a visszaépítések helyességének kérdését.
kép: Filmakademie Baden-Württemberg GmbH - Dasein und Sein
szerzők
-
Kálmán Erik
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés -
Illés Barnabás
Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
