korTÁRs

Vöröstó község a Balatonfelvidék egy olyan kincse, amely jelenleg kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában. Az eredeti sváb lakosok által kialakított különleges településszerkezet, és a községet keretbe foglaló, jelenleg többségében kihasználatlan pajták sora olyan építészeti értéket mutat fel, melyekben a mai – az eredetihez képest megváltozott – életformák, tevékenységek is otthont találhatnak. Az építészeti feladat ennek a mikéntjét meghatározni, és az adott válasznak nem csupán műemlékvédelmi, településképi előírásoknak kell megfelelnie, hanem túlmutatva ezeken: méltóképpen kell folytatnia a hely régre visszanyúló történetét napjainkban.

Az olyan építészeti tervezés, amely műemlékvédelmi területen dolgozik, alapos kutatást, körültekintő előkészítést, a tervezésben pedig nagy érzékenységet igényel. Mindemellett a válaszadást meg kell, hogy előzze a személyes és pontos kérdésfeltevés a feladat tág értelmezési lehetőségei közepette. Jelen esetben a tervezés elindulhat egy konkrét pajta-szituáció mentén, esetleg a válasz kereshető az egész település működésének kontextusában. Meghatározóak lehetnek továbbá a tulajdonosi oldalról felmerülő konkrét funkcionális és egyéb igények, vagy működhet egy funkcióktól független, a lehetséges kortárs építészeti beavatkozások eszközeit feltáró, atmoszféra alapú tervezés.

Hasonló problémakör esetén jellemző magatartás a régi, elavult funkció helyett új, hasznos funkció keresése és adaptálása, ez esetben viszont, én nem ezt az utat szeretném bejárni. Az előbb említett tervezői magatartások közül, egy települést átfogó alternatíva a számomra szimpatikus, amely egy-egy pajtához kapcsolódó funkcionális és egyéb igényektől, egyedi jellemvonásoktól független. Célom az egész település épületállományához, beépítési modorához, anyaghasználatához, történeti szerkezeteihez illeszkedő, kortárs építészeti beavatkozások egy eszköztárának megfogalmazása, melyben a pajtaépület nem egyedi esetként, hanem modulként jelenik meg.

Vöröstó pajtasorának újraértelmezése során semleges – minden pajtára és felhasználóra értelmezhető – térhasznosítási sémákat, lehetőségeket keresek, amelyek anyaghasználattal, hangulattal, technológiával kiegészülve adnak alternatív válaszokat a helyi lakók, használók számára. Egyfajta leltár, „katalógus” elkészítésére gondolok, amely alternatívákat körvonalaz például az anyaghasználat, térosztás, elkészítési technikák tekintetében, meghagyva a szabad, egyedi értelmezést és működést a konkrét pajták hasznosításában.

szerző

• 
  Madarász Zsuzsa
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Nagy Márton
  docens, Lakóépülettervezési Tanszék