Kortárs válaszok a múlt eseményeire
Építészeti megközelítések három fővárosi 56-os emlékmű koncepciójában
Tanulmányomban egyes emlékművek építészeti megközelítését vizsgálom, három, eltérő korszakban épült, de az 56-os forradalom és szabadságharcra emlékező fővárosi példán keresztül, külföldi párhuzamokat is felvillantva. Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak, mert inkább tűnnek működőképesnek és nem narratív, nem heroikus, nem egyértelmű ábrázolású emlékművek, melyek mélyebb gondolatokat, összefüggéseket kifejezni szándékozó absztrakt emlékművek, talán ez a legfontosabb, ami elindított a vizsgálatomban.
Az 1956-os forradalom emléke különösen is izgalmas, problematikus és időben változónak tűnik. Sok narratív szobor kopjafa, emléktábla jelent meg a forradalom tiszteletére, néhány differenciáltabb kortárs alkotás mégis üdítő kivételként rajzol ki egy újfajta megközelítést.
A három emlékmű mely, kevésbé egyértelmű ábrázolással bár, de annál mélyebb gondolatokkal emlékeztet a múltra: a Kossuth téren található 1956-os sortűz áldozatainak emlékműve, az Ötvenhatosok terén található Ötvenhatos emlékmű és a Móricz Zsigmond körtéren épült emlékgyűrű.
Az emlékhelyekkel kapcsolatos új tendencia világszerte megfigyelhető, jobb sorsú országokban évtizedek óta, és Magyarországon választott emlékeim is ezt a vonalat erősítik. Nem kormányfők, nem harcoló emberek, csupán jelek melyek értelmezése, átgondolása idézi a múltat.
A dolgozatban mélyebben foglalkozom ennek a három emlékműnek az alkotók által elképzelt jövőképével, a térben elfoglalt szerepükkel, a megvalósult helyzetek társadalmi elfogadottságával illetve a jó emlékmű szerepével az országban, a közöttük megjelenő hasonlóságok és ellentétek tükrében.
Kép
szerző
-
Józsa Krisztina
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
konzulens
-
Dr. Szabó Levente
egyetemi tanár, Középülettervezési Tanszék
