NEOCORTEX - Globális Szürkeállomány
A hódító Nagy Sándor katonai sikerei, elnyomják a kultúra és a tudomány fejlődéséért hozott intézkedéseit. Az uralkodó a Nílus-deltában is alapított egy várost, amelyet ma Alexandriaként ismerünk.
A város kereskedelmi csomópontként működött, amellett, hogy hadi stratégiai szempontból is kulcsfontosságú volt. Nem élte meg a város elkészültét az uralkodó, de neki köszönhető, hogy az ókori tudományok fellegvárává és a kor egyik legnagyobb városává válhatott a város.
A leégett alexandriai könyvtár széles körben ismert, ellenben a tudományok szellemi központjával, a Museionnal. Az épületegyüttes hallatán manapság egy múzeumra asszociálunk, azonban kétezer évvel ezelőtt a Museion szó ennél többet jelentett. A világ minden részéről érkező tudósok a várostól szállást és ellátást kaptak szellemi munkájuk elismeréséül.
A tudósok lakóhelyén kívül a Museionban rengeteg funkció kapott helyet. A korabeli feljegyzések szerint a különböző tudományos tevékenységeket befogadó épületek mellett botanikus kert, állatkert, obszervatórium és a pihenés tereiként szolgáló medencékkel tarkított ligetek, átriumok is helyet kaptak.
A ma egy ilyen tudományos műhely léte már szinte elképzelhetetlen, mi azonban kísérletet teszünk ennek a funkciócsoportnak a modern korba való integrálására. Megismerve a Museion néhai működését és építészetét arra a következtetésre juthatunk, hogy ez a koncepció nemcsak kétezer éve, hanem még ma is jövőbe mutató és utópisztikus. Ennek a megfigyelésnek a hatására dolgozatunk célja, hogy ezt az ideát modern, kortárs építészeti eszközökkel revitalizáljuk.
A tudásközpont vonzóerejét egy centrális elrendezésű campusszal szeretnénk hangsúlyozni. Épületcsoportokba rendezzük a funkciókat, amelyek közti kapcsolat logikus és organikus. A campus épületei között áramló terekben a gondolkodás nyugalmát segítő közösségi tereket hozunk létre.
A campusunk városszövetben való helyét úgy határoztuk meg, hogy könnyen kialakítható legyen a sugaras szerkezet, illetve, hogy közel legyen a meglévő alexandriai könyvtárhoz. A könyvtár közvetlen környezetében lévő két egymást metsző sugárút által határolt háromszög alakú terület lesz a campus, a fő tudományos laboratóriumok és kutatóintézetek otthona. A háromszöget koncentrikus körök osztják részekre, amelyek mentén a campus épületei elhelyezkednek. A narancssárgával jelölt területen kívül is folytatódnak a körök, így összekötve a tudásközpontot a város többi részével. A koncentrikus körök mentén a fő campuson kívül civilek által is látogatható funkciók érhetők el, például állatkert, botanikus kert, orvosi rendelők és múzeumok. A városban betöltött funkcióján kívül a campus az egész világ szellemi központja lenne több ezer kutató tudóssal és több tízezres személyzettel. Tervünkkel szeretnénk létrehozni egy úgynevezett globális szürkeállományt - a NEOCORTEX-et - amelyben összpontosul a világ tudása.
Források:
szerzők
-
Szabados Pál Donát
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés -
Bauer Máté
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
konzulens
-
Dr. Sági Gergely
Egyetemi adjunktus, Exploratív Építészeti Tanszék
