Stratum
Történelem, vagy jövőbeni lehetőség? Visszatekintés, vagy csupán az adottságok kihasználása? Emlékezés vagy funkcionalitás? Hogyan lehetséges mindezek összhangja? (Szükséges-e egyáltalán?)
Tervünkben ezen kérdésekre próbálunk választ találni a Budapestet körülvevő, második világháborús erődítés elemeinek újrahasznosításán keresztül.
A Budapest ostromakor emelt védelmi rendszer jelentősége napjainkra teljességgel megváltozott. A hegyvidéket behálózó lövészárok- és bunkerrendszerek, lőállások, légvédelmi erődök és rejtett fegyverraktárak egykor a város védőinek utolsó reményét jelentették, mára már azonban csak a budai hegyek túraútvonalainak jellegzetes pontjait adják.
Célunk egy olyan rendszer elemeinek létrehozása, mely kapcsolatot teremt az identitásváltáson átesett helyszín pontjai között, valamint ezzel egyidejűleg szolgálja a mai, spontán kialakult, turisztikai “funkciót” is. A tervünk hangsúlyosan ehhez az új, mai réteghez kapcsolódik és a korábbi múltat nem elfedve, de határozottan attól minden tekintetben távolságot tartva a jelenlegi “használatnak” kiván építészeti hátteret alkotni. Mivel a helyszínt mára már szinte teljesen a természet uralja, fontos az olyan eszközök választása, melyek ezzel együttműködve adnak értéket a helyhez.
Nem elhanyagolható egy ilyen történelmi jelentőséggel bíró hely mögöttes tartalma sem, azonban mivel tervünk szempontjából nem ez az elsődleges, hanem a szituáció egyfajta újrahasznosítása, így ezeknek a csupán jelzésértékű megjelenítésére törekszünk.Tervünk kortárs eszközökkel formálja a múlt meghatározó maradványait, láthatóvá téve ezzel a terület sajátos rétegeit. Fontos a meglévő és a hozzáadott tartalom közötti összhang és egyensúly, amely nem az emlékezésre fektet hangsúlyt, de mégis helyet ad neki.
szerzők
-
Ferenczi Natália
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés -
Popadinec Mária Amália
Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Sági Gergely
Egyetemi adjunktus, Exploratív Építészeti Tanszék