Elmosódó határvonalak
A TDK tervemet a BME Építészettörténeti és Műemlékvédelmi tanszék nyári alkotótáborának folytatásaként készítem. A program témája a franciaországi Velorgues közösség kápolnájának belső és külső helyreállítása, valamint a környezet rendezése. Az én szűkebb témám a templom telkének kibővítésével kapott nagyobb tér rendezése, a kápolna belsejére kevéssé koncentrálva.
A közösség kérésére a kápolna rendezvénytérként kerül használatba. A nagyobb befogadóképesség eléréséhez, valamint a kiszolgáló egységek beépítésére kialakításra kerül egy új épület, ami illeszkedik a templom koordináta rendszerébe. Az egyszintes épület tartalmazza az üzemi és kiszolgáló egységeket, egy recepciót és kiállítóteret, egy fedett tornácot az épület oldalán (és előtte), ami a kápolnára néz, valamint a végén egy ívelt, változó magasságú kőfallal leválasztva, egy szabadtéri színpadot. A színpad nézőközönsége kb. 160 fő lehet.
Az épület egyszintes, lapostetős kivitelezése nem veszi el a hangsúlyt a kápolnáról, viszont elősegíti a késleltetett feltárulás élményét. Mikor megérkezünk a telektől keletre levő parkolótól a telek bejáratához, a színpad szkéné falának íves kinyúlása vezet minket az épület felé. Innen már látjuk a templom tetejét, viszont nem az egészet. Ahhoz hogy a kápolnát teljes egészében belássuk, át kell mennünk a látogatóközpont fedett tornácán, mint egyfajta hídon. Ez a tornác színpad szkéné fala és a bejárat közt húzódik és átível az egykori városfal vonalán. Régészeti kutatások megtalálták a városfal eredeti helyét és ez, mint tájépítészeti elem lesz megjelenítve.
A szabadtéri színpad nézőtere körül parkosítást végzünk egyszerű, helyi növényekkel.
szerző
-
Bóna Gabriella
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
konzulensek
-
Daragó László
docens, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék -
